Debian GNU/Linux Telepítési Útmutató Copyright © 2004, 2005, 2006, 2007 a Debian Telepítő csapat E kézikönyv szabad szoftver; terjesztheted és/vagy módosíthatod a GNU General Public License szerint. Ez a licenc itt található: F. függelék - GNU General Public License - GNU Általános Közösségi Licenc. Kivonat E dokumentum tartalmazza a telepítő leírást a Debian GNU/Linux 5.0 rendszerhez (kódnév: "lenny") ARM ("arm") architektúrára. További leírásokra is mutat és szól egy új Debian telepítés leghasznosabb beállítási lehetőségeiről is. Figyelem Ez a telepítő kézikönyv a régi ("boot-floppies" nevű) Debian telepítő rendszerhez írt egy korábbi kézikönyvre épül, és az új Debian telepítő leírására frissült. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a jelen, arm architektúrához készült útmutató frissítése, vagy tényeinek igazolása nem teljesen készült el az új telepítőhöz. Maradhattak a kézikönyvnek nem teljes vagy elavult vagy még mindig a boot-floppies telepítőt leíró részei. E kézikönyv egy újabb változata, mely pontosabban leírja ezt az architektúrát a debian-installer honlapon van. Itt további fordítások is találhatók. E fordítás korai, reményeink szerint kevés tartalmi hibával bír. A fordítást koordinálta: SZERVÁC Attila (sas @ wagner.d.o). A fordítást karbantartja: Magyar Debian Alapítvány - 2006. december 31. napjától. Külön köszönet: Nagy Zoltán - nagy.zoltan@szabadember - ARM fordítás. ━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━ Tartalom A Debian GNU/Linux 5.0 telepítése arm-felépítésű gépre 1. Üdvözlet a Debianban 1.1. Mi a Debian? 1.2. Mi a GNU/Linux? 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? 1.4. Mi az a Debian GNU/Hurd? 1.5. A Debian beszerzése 1.6. E dokumentum legújabb változata 1.7. E dokumentum felépítése 1.8. Dokumentációs segítséged köszönjük! 1.9. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről 2. Rendszerkövetelmények 2.1. Támogatott hardver 2.1.1. Támogatott architektúrák 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás 2.1.3. Grafikus kártya támogatás 2.2. Telepítő média 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM 2.2.2. Merevlemez 2.2.3. Hálózat 2.2.4. Un*x vagy GNU rendszer 2.2.5. Támogatott tárolók 2.3. Perifériák és más hardverek 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése 2.5. Memória és lemezterület szükséglet 2.6. Hálózati csatoló hardverek 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók 3. A Debian GNU/Linux telepítése előtt 3.1. A telepítő folyamat áttekintése 3.2. Mentsd el létező adataid! 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.2. Hardver-adatok forrásai 3.3.3. Hardver kompatibilitás 3.3.4. Hálózati beállítások 3.4. Szükséges hardverkövetelmények 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás 4. A rendszer telepítő média elérése 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről 4.2.1. A telepítő képek fellelése 4.3. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz 4.3.1. RARP szerver beállítása 4.3.2. BOOTP kiszolgáló beállítása 4.3.3. Egy DHCP kiszolgáló beállítása 4.3.4. TFTP kiszolgáló bekapcsolása 4.3.5. TFTP képek helyükre tétele 4.4. Automata telepítés 4.4.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával 5. A telepítő rendszer indítása 5.1. A telepítő indítása ARM architektúrán 5.1.1. Indítás TFTP segítségével 5.1.2. Indítás CD-ROM lemezről 5.1.3. Indítás firmware-ből 5.2. Indító paraméterek 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság 5.3.2. Indító beállítás 5.3.3. A kernel indító üzenetek értelmezése 5.3.4. Telepítő gondok jelentése 5.3.5. Telepítő jelentések küldése 6. A Debian Telepítő használata 6.1. Hogyan működik a telepítő 6.2. Összetevők bemutatása 6.3. Az egyes összetevők használata 6.3.1. A Debian Telepítő és a hardver konfiguráció beállítása 6.3.2. Particionálás és csatolási pont választás 6.3.3. Az alaprendszer telepítése 6.3.4. Felhasználók és jelszavaik felvétele 6.3.5. További szoftverek telepítése 6.3.6. A rendszer indíthatóvá tétele 6.3.7. A telepítés befejezése 6.3.8. Egyebek 7. Az új Debian rendszer indítása 7.1. Az igazság pillanata 7.2. Titkosított kötetek csatolása 7.2.1. dm-crypt 7.2.2. loop-AES 7.2.3. Hibák orvoslása 7.3. Bejelentkezés 8. A következő lépések. Milyen lehetőségekkel élhetünk? 8.1. A rendszer leállítása 8.2. Ha új vagy a Unixban 8.3. Hangolódj a Debian rendszerre 8.3.1. A Debian csomagkezelő rendszer 8.3.2. Alkalmazás verzió kezelés 8.3.3. Cron feladatok kezelése 8.4. További olvasnivalók és információk 8.5. Az email beállítása 8.5.1. Alap email beállítás 8.5.2. Email küldése kifelé 8.5.3. Exim4 MTA beállítása 8.6. Új rendszermag (kernel) fordítása 8.6.1. Kernel-képek kezelése 8.7. Egy sérült rendszer helyreállítása A. Telepítő Hogyan A.1. Elöljáróban A.2. A telepítő indítása A.2.1. CD-ROM A.2.2. Indítás hálózatról A.2.3. Indítás merevlemezről A.3. Telepítés A.4. Küldj nekünk telepítési beszámolót A.5. És végül... B. Automata telepítés előírással B.1. Bemutatás B.1.1. Előíró módok B.1.2. Korlátok B.2. Előírás használata B.2.1. Az elő-beállító fájl betöltése B.2.2. Indító paraméterek használata kérdések előírt válaszára B.2.3. Automata mód B.2.4. Az előírásnál használható álnevek B.2.5. Egy DHCP kiszolgáló használata elő-beállító fájlok megadására B.3. Elő-beállító fájl létrehozása B.4. Contents of the preconfiguration file (for lenny) B.4.1. Honosítás B.4.2. Hálózat beállítás B.4.3. Tükör beállítások B.4.4. Óra és időzóna beállítás B.4.5. Particionálás B.4.6. Particionálás RAID használatával B.4.7. Az Alaprendszer telepítése B.4.8. Fiók beállítások B.4.9. Az APT beállítása B.4.10. Csomag választás B.4.11. Boot betöltő telepítés B.4.12. Finishing up the installation B.4.13. X beállítás B.4.14. Más csomagok előírása B.5. Haladó lehetőségek B.5.1. Egyéni parancs futtatása telepítéskor B.5.2. Előírás használata alap értékek módosítására B.5.3. Előíró fájlok lánc-betöltése C. Particionálás a Debian számára C.1. A Debian partíciók és méretük eldöntése C.2. A könyvtárfa C.3. Ajánlott partíciós séma C.4. Eszköznevek Linuxban C.5. Debian particionáló programok D. Vegyes tudnivalók D.1. Linux eszközök D.1.1. Az egér beállítása D.2. Feladatokhoz szükséges hely D.3. A Debian GNU/Linux telepítése egy Unix/Linux rendszerből D.3.1. Kezdés D.3.2. A debootstrap telepítése D.3.3. Futtasd a debootstrap programot D.3.4. Az alaprendszer beálíltása D.3.5. Kernel telepítése D.3.6. A boot betöltő beállítása D.3.7. Végső lépések D.4. A Debian GNU/Linux telepítése PPP over Ethernet (PPPoE) használatával E. Karbantartás E.1. E dokumentumról E.2. E dokumentum támogatása E.3. Kiemelt közreműködők E.4. Márkajegy tudnivalók F. GNU General Public License - GNU Általános Közösségi Licenc A táblázatok listája 3.1. Egy telepítéshez szükséges hardver adatok 3.2. Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények A Debian GNU/Linux 5.0 telepítése arm-felépítésű gépre Örülünk annak, hogy úgy döntöttél, kipróbálod a Debian-t, és biztosak vagyunk benne, hogy a Debian alkotta GNU/Linux terjesztést egyedülállónak fogod találni. A Debian GNU/Linux összehozza a világ legjobb szabad szoftvereit, és egy egységes egészbe fogja őket. Így az eredmény sokkal több, mint az egyes részek összege. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb ember a Debian-t minél előbb telepíteni akarja e kézikönyv elolvasása nélkül, a Debian telepítőt ezért úgy terveztük, hogy ezt lehetővé is teszi. Ezzel együtt, ha nincs időd elolvasni az egész Telepítő Útmutatót most azonnal, akkor ajánljuk, olvasd el a Telepítő Hogyan-t, mely leírja az alap telepítő folyamatot és hivatkozik a kézikönyv haladó témáira vagy az esetleges hibákra. A Telepítő Hogyan itt található: A. függelék - Telepítő Hogyan. Ezzel együtt reméljük, van időd átfutni ezt a kézikönyvet, ez mélyebb tudást nyújt, és ezáltal a telepítés jóval nagyobb sikerélményét adhatja. 1. fejezet - Üdvözlet a Debianban Tartalom 1.1. Mi a Debian? 1.2. Mi a GNU/Linux? 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? 1.4. Mi az a Debian GNU/Hurd? 1.5. A Debian beszerzése 1.6. E dokumentum legújabb változata 1.7. E dokumentum felépítése 1.8. Dokumentációs segítséged köszönjük! 1.9. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről E fejezet bemutatja a Debian projektet és a Debian GNU/Linux rendszert magát. Ha már ismered a Debian projekt történetét és a Debian GNU/Linux terjesztést, a következő fejezetre ugorhatsz. 1.1. Mi a Debian? A Debian egy önkéntesekből álló szervezet, mely szabad szoftvereket fejleszt és támogatja az FSF (Szabad Szoftver Alapítvány) céljait. A Debian projekt 1993-ban indult, mikor Ian Murdock szoftverfejlesztőket hívott egy teljes és egységes szoftver-terjesztés létrehozására, mely akkor a viszonylag új Linux kernelre épült. Egy pár elkötelezett önkéntesből a Free Software Foundation berkeiből, akik a GNU eszméjét követték évek alatt egy több, mint 1075 Debian Fejlesztő által alkotott szervezet lett. A Debian Fejlesztők különböző tevékenységeket végeznek a Web és FTP karbantartástól a grafikai tervezésen, szoftver licencek jogi elemzésén, dokumentáció írásán át természetesen a szoftvercsomagok karbantartásáig. Eszméink hirdetése és a Debian alapelveiben hívő fejlesztők bevonása érdekében a Debian projekt számos dokumentumot adott ki, mely bemutatja értékeinket és azt, mit jelent Debian Fejlesztőnek lenni: ● A Debian Társadalmi Szerződés a Debian kötelezettségvállalási nyilatkozata a Szabad Szoftver Közösségnek. Bárki, aki kitart a Társadalmi Szerződés elvei mellett karbantartó lehet. Egy karbantartó új szoftvert adhat a Debian rendszerhez -- amely szoftver megfelel a szabad szoftverekre vonatkozó elvárásainknak és a csomag megfelel minőségi szabványainknak. ● A Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG a Debian szabad szoftverekre vonatkozó tiszta és rövid nyilatkozata. A DFSG egy rendkívül erős hatású dokumentum a Szabad Szoftver Mozgalomban és alapja a nyílt forrású mozgalom által alkotott Open Source Definition dokumentumnak. ● A Debian vezérelvek kézikönyve a Debian projekt minőségi szabványainak egy átfogó meghatározása. A Debian fejlesztők számos más projektben is részt vesznek; egyesek Debian-specifikusak, mások több vagy minden Linux közösséget érintenek. Pár példa ezekre: ● A Linux Standard Base (LSB) egy az alap GNU/Linux rendszert szabványosító projekt, mely a külső szoftver- és hardverfejlesztők számára könnyebbé teszi a programok és eszközmeghajtók tervezését általában a Linuxra és nem csak egy bizonyos GNU/Linux terjesztésre. ● A Fájlrendszer Hierarchia Szabvány (FHS) célja a Linux fájlrendszer-felépítés szabványosítása. Az FHS megadja a szükséges alapokat a fejlesztők számára, hogy a program tervezésére összpontosíthassanak anélkül, hogy gondolniuk kéne annak módjára, hogy hogyan települ majd a csomag a különböző GNU/Linux terjesztéseken. ● A Debian Jr. egy belső projekt, mely biztosítja, hogy a Debian a legfiatalabb felhasználóinkat is szolgálja. A Debian rendszerről további információkat a Debian GYIK oldalon találsz. 1.2. Mi a GNU/Linux? A GNU/Linux egy operációs rendszer: egy olyan program-készlet, mely biztosítja a számítógéppel való kapcsolattartást és más programok futtatását. Egy operációs rendszer azon alapvető programokból áll, amelyek segítségével a számítógép társalog a felhasználókkal és parancsokat kap tőlük; adatokat olvastat és írat a háttértárolókkal és más eszközökkel; ügyel a memória használatára és más programokat futtat. Egy operációs rendszer legfontosabb része a rendszermag, vagyis kernel. A GNU/Linux rendszerben a Linux a kernel. A rendszer többi része más programokból áll, a legtöbbet a GNU projekt készítette. Mivel a Linux kernel egyedül nem tud egy működő operációs rendszert alkotni, ezért pontatlanság nélkül a "GNU/Linux" néven tudsz hivatkozni ama rendszerekre, melyeket mind sokan csak "Linux"-ként emlegetnek. A GNU/Linux tervezése a Unix operációs rendszer alapján történt. Kezdettől több-feladatos, több-felhasználós rendszer. Ez már eleve jól megkülönbözteti sok ismert operációs rendszertől. Ennek ellenére a GNU/Linux sokkal több mindenről szól, mint képzelnéd. Más operációs rendszerekkel szemben a GNU/Linux felett senkinek nincs tulajdonjoga. Fejlesztése nagyobb részét önkéntesek végzik. Mindannak a fejlesztése, melyből később a GNU/Linux kiteljesedett 1984-ben kezdődött, a Free Software Foundation ekkor kezdte meg egy szabad operációs rendszer fejlesztését, melynek a GNU nevet adta. A GNU Project projekt létrehozott egy átfogó szabad szoftver eszköztárat, mely minden Unix (tm) és hasonló operációs rendszer környezetben használható, például Linux-alapú rendszeren is. Ezek lehetővé teszik a különböző feladatok elvégzését a hétköznapiaktól kezdve (mint például fájlok másolása vagy törlése) a bűvökig (mint például programok írása és fordítása vagy számos dokumentum-formátum kifinomult szerkesztése). Bár nagyon sok csoport és magánszemély támogatja a Linuxot, a legnagyobb támogató a Szabad Szoftver Alapítvány, mely nem csak a legtöbb Linuxban használható eszköz alkotója, de mind a filozófiai alapot és közösséget megteremtette, amely a GNU/Linux létrejöttéhez vezetett. A Linux kernel 1991-ben indult fejlődésnek, mikor Linus Torvalds egy finn egyetemista bejelentette egy a Minix rendszermag helyettesítésére képes kernel egy korai változatát a comp.os.minix Usenet hírcsoportban. Lásd a Linux International Linux History Page lapját. Linus Torvalds és segítői folytatják a jelenlegi pár száz fejlesztő munkájának koordinálását. A linux-kernel listán vitatottak egy jó heti összefoglalója a Kernel Traffic. Továbbiak a linux-kernel listáról a linux-kernel lista FAQ-ban. A GNU és Linux-felhasználók tudnak legjobban válogatni a szoftverek között. Például rengeteg parancssoros héjprogram közül és számos grafikus munkakörnyezet közül válogathatnak. Ez az óriási választék gyakran lenyűgözi más operációs rendszer felhasználóit, akik mindezekre nem is gondoltak volna úgy, mint amelyek tetszés szerint kiválaszthatók. A GNU/Linux kevésbé hajlamos az összeomlásra, jobban kezeli az egyszerre futó programokat és biztonságosabb sok operációs rendszernél. Emiatt a GNU/Linux a legsebesebben terjedő operációs rendszer a kiszolgálók közt. Ma pedig már az otthoni és üzleti felhasználók között is egyre népszerűbb. 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? A Debian elvei és módszerei és a GNU eszközök, illetve a Linux kernel és más fontos szoftverek alkotják a Debian GNU/Linux egyedülálló szoftver terjesztést. Ezt a terjesztést sok szoftver csomag alkotja. E terjesztés egyes csomagjai futtatható programokat, parancsfájlokat, dokumentációt és beállító információkat tartalmaznak, és mindegyikhez tartozik egy karbantartó, aki elsősorban felelős a csomag naprakészen tartásáért, hibajegyek követéséért és a becsomagolt szoftvert alkotó eredeti szerző(k) irányába folytatott párbeszédért. Hatalmas felhasználó táborunk és hibakövető rendszerünk együttműködése biztosítja a hibák gyors feltárását és megszüntetését. A Debian figyelme a részletekre adja egy jóminőségű, stabil és skálázható disztribúció létrehozását. A telepítés számos célra könnyen testreszabható, egy kizárólag tűzfal-célú telepítéstől egy ütőképes munkaasztalig éppúgy, mint a tudományos munkaállomásoktól a felső-kategóriás hálózati kiszolgálókig. A Debian különösen népszerű a haladó felhasználók között kiemelkedő technikai színvonala és a Linux közösség szükségletei és várakozásai iránti mély elkötelezettsége miatt. Mindezeken túlmenően a Debian számos olyan újdonsággal szolgált, melyek ma már általánosak. Például a Debian volt az 1. Linux terjesztés, mely egy szoftverek könnyű telepítését és eltávolítását adó csomagkezelő rendszert használt. Ezt túlszárnyalva szintén az 1. Linux terjesztés volt, amely újratelepítés nélkül frissíthető. A Debian megőrzi vezető szerepét a GNU/Linux rendszerek fejlesztésében. A fejlesztés folyamata mutatja a nyílt fejlesztési modell hatékonyságát -- még az olyan összetett feladatoknál is, mint egy teljes operációs rendszer építése és karbantartása. A Debian és leszármozattai legismertebb kiemelkedő képessége a csomagkezelő rendszere. Ez egy Debian rendszer gazdájának teljes felügyeletet biztosít a rendszerre telepített csomagok felett egyetlen csomag telepítésétől akár az egész operációs rendszer frissítéséig. Adott csomagok frissítése akár vissza is fogható. Akár az egyénileg fordított szoftverek függőség-kezelésére is képes. Rendszered védelmére "trójai" és más rosszindulatú szoftverek ellen a Debian kiszolgálók igazolják, hogy a feltöltött csomagok bejegyzett Debian karbantartóktól származnak. A Debian csomagolók nagy figyelmet szentelnek csomagjaik biztonságának. Ha biztonsági gond adódik egy feltöltött csomaggal, a javítások általában rendkívül gyorsan elérhetővé válnak. A Debian egyszerű frissítési lehetőségeivel a biztonsági frissítések automatikus letöltésre és telepítésre kerülhetnek. A legkiválóbb módszer a Debian GNU/Linux rendszer támogatásához és a fejlesztőkkel való párbeszédre a Debian Projekt által nyújtott levelezőlistákon nyílik (amikor ezt írjuk, több, mint 215 ilyen elérhető). A legkönnyebb mód feliratkozni ezekre a Debian levelezőlista feliratkozó oldal meglátogatásával és az ott található űrlap kitöltésével adódik. 1.4. Mi az a Debian GNU/Hurd? A Debian GNU/Hurd egy Debian GNU rendszer, melyben a monolitikus Linux kernelt a GNU Hurd -- egy a GNU Mach mikrokernel feletti kiszolgáló-készlet váltja. A Hurd még nincs kész, ezért nem való napi használatra, de töretlenül fejlődik. A Hurd fejlesztése jelenleg csak i386 architektúrán folyik, de a rendszer stabillá válásával más architektúrákon is elérhető lesz. További adatokért lásd a Debian GNU/Hurd oldalt és a < debian-hurd@lists.debian.org> listát. 1.5. A Debian beszerzése A Debian GNU/Linux letöltéséről vagy CD lemezek megvásárlásáról lásd a terjesztési weboldalt. A Debian tükrök listája tartalmazza a hivatalos Debian tükrök teljes listáját, így könnyű meglelni a legközelebbit. A Debian a telepítés után könnyen frissíthető. A telepítő folyamat segít beállítani a rendszert, így a telepítés végeztével a frissítés elvégezhető, ha szükséges. 1.6. E dokumentum legújabb változata E dokumentum folyamatosan frissül. Ellenőrizd a Debian 5.0 oldalt a Debian GNU/ Linux 5.0 kiadás legutóbbi adataiért. E telepítő kézikönyv frissített változatai a hivatalos Telepítő Kézikönyv oldalak címen vannak. 1.7. E dokumentum felépítése E dokumentum elsősorban a most kezdő Debian felhasználóknak szól. Megpróbál igazodni egy kezdő lehetséges hozzáértési szintjeihez. Ezzel együtt feltételezzük annak alapvető megértését, hogyan működnek a hardver összetevők a számítógépben. A haladó felhasználók is hasznos adatokat lelnek e dokumentumban, például a legkisebb telepítési méreteket, a Debian telepítő rendszer által támogatott hardvereket és így tovább. Jó, ha ők is megismerik e dokumentumot. Általában e kézikönyv sorban halad, végigvezet a telepítés folyamán indításától a befejezéséig. Itt vannak a Debian GNU/Linux telepítés lépései, és az egyes fejezetek rendre követik ezeket: 1. Ellenőrizzük, hogy a hardver megfelel-e a telepítő rendszer követelményeinek, ez a 2. fejezet - Rendszerkövetelmények. 2. A korábbi rendszer esetleges mentése, szükséges tervezés és hardver összeállítás a Debian telepítése előtt, ez a 3. fejezet - A Debian GNU/ Linux telepítése előtt. Ha több indítható rendszert tervezel, biztosítani kell azt, hogy legyen particionálható hely a merevlemezen a Debian használatához. 3. A következő, 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése során érjük el a különböző telepítési módokhoz szükséges telepítő fájlokat. 4. 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása , ez írja le a telepítő rendszer indítását. E fejezet hibaelhárító eljárásokat is leír, ha gondok vannak e lépéssel. 5. Magát a telepítést a 6. fejezet - A Debian Telepítő használata írja le. Ennek része a nyelv kiválasztása, egyes meghajtó-modulok konfigurálása, a hálózat beállítása, mellyel a hátralévő telepítő fájlok elérhetők egy Debian kiszolgálóról (ha nem teljes CD lemezről telepítünk), a merevlemezek felosztása azaz particionálása és az alaprendszer telepítése, végül különböző feladatok kiválasztása és telepítése. (A Debian rendszer számára szükséges partíciók beállításáról egyes adatok a C. függelék - Particionálás a Debian számára fejezetben vannak.) 6. Az újonnan telepített alaprendszer indítását a 7. fejezet - Az új Debian rendszer indítása írja le. A telepítés megtörténtével érdekes olvasmány lehet a 8. fejezet - A következő lépések. Milyen lehetőségekkel élhetünk?. Ez további hivatkozásokat ad úgy a Debian rendszerről, mint például a Unixról vagy arról, hogyan válts kernelt. Végül e dokumentumról és arról, hogyan segítheted mindent megtalálsz az E. függelék - Karbantartás fejezetben. 1.8. Dokumentációs segítséged köszönjük! Minden segítséget, javaslatot, és főleg foltot nagyra becsülünk. E dokumentum különböző állapotai megtalálhatók a http://d-i.alioth.debian.org/manual/ címen. Itt különböző architektúrák és nyelvek is elérhetők. A forrás szintén elérhető; lásd az E. függelék - Karbantartás fejezetet a lehetséges segítségről. Örülünk minden javaslatnak, megjegyzésnek, foltnak és hibajegynek (használd az installation-guide csomagot a hibákhoz, de ellenőrizd, hogy e hiba még nincs bejelentve). 1.9. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről Biztos olvastál már licenceket, melyek egyes kereskedelmi szoftverekkel érkeztek -- ezek általában azt mondják, hogy a szoftver csak 1 példányát használhatod 1 gépen. Ennek a rendszernek a licence nem ilyen. Sőt, bátorítunk, hogy telepítsd minden gépre az iskoládban vagy üzleti céljaidra. Adj barátaidnak is a telepítőből és támogasd, hogy ők is telepítsék fel! Akár ezerszámra is másolhatod, sőt akár el is adhatod -- pár szabályt betartva. A rendszer telepítéséhez és használatához fűződő ezen szabadságjogokat közvetlenül a Debian adja Neked, mivel ez egy szabad szoftver alapú rendszer. Ha egy szoftver megfelel a szabad szoftver meghatározásnak, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs szerzői jogi bejegyzés hozzá vagy olyan elvárást, hogy például egy szoftvert tartalmazó CD lemezt ingyen kéne adni. A szabad szoftver részben azt jelenti, hogy az egyes programok licencei nem követelnek pénzt a programok terjesztésének vagy használatának kiváltságáért. A szabad szoftver azt is jelenti, hogy nemcsak hogy bővítheted, kívánalmaidnak megfelelően alkalmazhatod, átalakíthatod a szoftvert, de ennek eredményét tovább is terjesztheted. Megjegyzés A Debian projekt, mely a felhasználókkal gyakorlatias, egyes csomagokat engedékenyen elérhetővé tud tenni, melyek nem felelnek meg a szabad szoftverekkel szemben támasztott szigorú elvárásainknak. E csomagok nem részei a hivatalos terjesztésnek és csak egyes Debian tükrök és 3. fél által készített CD-ROM lemezek contrib és non-free területeiről érhetők el; az archívumok elrendezéséről és tartalmáról lásd a Debian GYIK "A Debian FTP archívumok" részét. Rengeteg program a rendszerben a GNU General Public License nevű licenc alatt áll, melyre sokan sokszor csak "a GPL" néven hivatkoznak. A GPL megköveteli a programok bináris változatainak alapját képező forráskód elérhetővé tételét; ez biztosítja azt, hogy bármely felhasználó módosíthatja a szoftvert. E feltétel miatt a forráskód^[1] az összes ilyen programhoz elérhető a Debian rendszerben. A Debian rendszerben található programok többféle szerzői jogi formával is licenccel bírnak. A telepített csomagok szerzői jogi bejegyzéseit és licenceit a /usr/share/doc/csomag-név/copyright fájlban találod. A további adatokat a licencekről és arról, ahogy a Debian meghatározza, hogy egy szoftver elég szabad-e ahhoz, hogy bekerüljön a fő terjesztésbe, a Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG dokumentumban leled. A licencekben található jogi részek közti bejegyzések közül a legfontosabb, hogy e szoftverre nincs szavatosság. A programozók a közösség hasznára készítették. Nincs rá garancia, hogy a szoftver megfelel bizonyos célú felhasználásra. Fontos tényező, hogy mivel a szoftver szabad, módosíthatod azt igényeid szerint -- és magad is élvezed annak hasznát, hogy mások már tovább is fejlesztették a szoftvert ilyen módon. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[1] A Debian forráscsomagok eléréséről, kicsomagolásáról és belőlük binárisok építéséről lásd a Debian GYIK oldalt, a "Debian csomagkezelő rendszer alapjai" részt. 2. fejezet - Rendszerkövetelmények Tartalom 2.1. Támogatott hardver 2.1.1. Támogatott architektúrák 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás 2.1.3. Grafikus kártya támogatás 2.2. Telepítő média 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM 2.2.2. Merevlemez 2.2.3. Hálózat 2.2.4. Un*x vagy GNU rendszer 2.2.5. Támogatott tárolók 2.3. Perifériák és más hardverek 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése 2.5. Memória és lemezterület szükséglet 2.6. Hálózati csatoló hardverek 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók E fejezet leírja a Debian használatához szükséges hardvert. A GNU és Linux által támogatott hardverekről szóló további információkra utaló hivatkozásokat is ad. 2.1. Támogatott hardver A Debian nem igényel a Linux és a GNU eszköz-készletek által kívántnál több hardvert. Ezért minden gépen, melyen a Linux kernel, a libc, a gcc és a többi fut, és melyre a Debian portolva van, futtatható a Debian. Lásd a Debian portok oldalát a http://www.debian.org/ports/arm/ címen a jelen ARM architektúra rendszerekről, melyek teszteltek a Debian rendszerrel. A jelen, ARM architektúra által támogatott összes különböző hardver konfiguráció leírásának megkísérlése helyett, e fejezet általános adatokat és még részletesebb adatokra való hivatkozásokat ad. 2.1.1. Támogatott architektúrák A Debian 5.0 12 nagy architektúrát támogat és minden architektúra számos változatát, melyeket "kivitelek" (flavors) néven említünk. ┌───────────────────┬────────────────┬─────────────────────────┬──────────────┐ │ Architektúra │ Debian │ Alarchitektúra │ Kivitel │ │ │ megnevezés │ │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │Intel x86-alapú │i386 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │AMD64 & Intel EM64T│amd64 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │DEC Alpha │alpha │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Netwinder és CATS │netwinder │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ARM és StrongARM │arm │Intel IOP32x │iop32x │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Intel IXP4xx │ixp4xx │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PA-RISC 1.1 │32 │ │HP PA-RISC │hppa ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PA-RISC 2.0 │64 │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │Intel IA-64 │ia64 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │SGI IP22 (Indy/Indigo 2) │r4k-ip22 │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │SGI IP32 (O2) │r5k-ip32 │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │MIPS (big endian) │mips │Broadcom BCM91250A │sb1-bcm91250a │ │ │ │(SWARM) │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91480B │sb1a-bcm91480b│ │ │ │(BigSur) │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Cobalt │cobalt │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │ │r4k-kn04 │ │ │ │DECstation ├──────────────┤ │MIPS (little │ │ │r3k-kn02 │ │endian) │mipsel ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91250A │sb1-bcm91250a │ │ │ │(SWARM) │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91480B │sb1a-bcm91480b│ │ │ │(BigSur) │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Atari │atari │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Amiga │amiga │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │68k Macintosh │mac │ │Motorola 680x0 │m68k ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │ │bvme6000 │ │ │ │ ├──────────────┤ │ │ │VME │mvme147 │ │ │ │ ├──────────────┤ │ │ │ │mvme16x │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │CHRP │chrp │ │IBM/Motorola │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │PowerPC │powerpc │PowerMac │pmac │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PReP │prep │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │sun4u │ │ │Sun SPARC │sparc ├─────────────────────────┤sparc64 │ │ │ │sun4v │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │IPL from VM-reader és │generic │ │IBM S/390 │s390 │DASD │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │IPL szalagról │szalag │ └───────────────────┴────────────────┴─────────────────────────┴──────────────┘ E dokumentum leírja a Debian ARM architektúrára telepítését. Ha más, Debian által támogatott architektúra érdekel, nézd meg a Debian portok oldalt. 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás Minden ARM architektúra saját kernelt igényel. Ezért a szabvány Debian terjesztés csak a legelterjedtebb platformokat támogatja. A Debian csomagok természetesen minden ARM CPU-n jól működnek. A legtöbb ARM CPU bármely végű módban működik (nagy vagy kis). De a jelenlegi rendszer-megvalósítások elsöprő többsége kis-végű módot használ. A Debian jelenleg csak ezeket támogatja. A támogatott rendszerek: Netwinder Ez a StrongARM 110 CPU és az Intel 21285 Northbridge (vagy Footbridge) hardverekre épülő gépek neve. Többek között: Netwinder (az egyik legelterjedtebb ARM gép), CATS (vagy EB110ATX), EBSA 285 és Compaq personal server (cps más néven skiff). IOP32x Az Intel I/O Processzor (IOP) vonal sok adat-tároló és feldolgozó termékben megtalálható. A Debian jelenleg az IOP32 platformot támogatja benne Network Attached Storage (NAS) eszközökben lévő IOP 80219 és 32x csipeket. A Debian kimondottan támogat 2 eszközt: az IO-Data GLAN Tank eszközét és a Thecus N2100 eszközt. IXP4xx Az IXP4xx platform az Intel XScale ARM magra épül. Jelenleg a Linksys NSLU2 az egyetlen támogatott IXP4xx alapú rendszer. A Linksys NSLU2 (Network Storage Link for USB 2.0 Disk Drives) egy kis eszköz, mely lehetővé teszi egy tároló egyszerű hálózati csatlakoztatását. Egy ethernet csatlakozóval és két USB porttal rendelkezik, melyekhez merevlemezeket csatlakoztathatunk. Egy külső lapon vannak a telepítési utasítások. 2.1.3. Grafikus kártya támogatás A Debian támogatása az alapvető grafikus felülethez az X.Org X11 rendszerében adott támogatástól függ. A legtöbb AGP, PCI és PCIe videó kártya működik X.Org alatt. A támogatott grafikus buszok, kártyák, monitorok és mutató eszközök részletei a http://xorg.freedesktop.org/ címen találhatók. A Debian 5.0 az X.Org 7.3 változattal érkezik. 2.2. Telepítő média E szakasz leírja, milyen média típusokat használhatsz a Debian telepítésére. Például, ha van egy flopi lemez meghajtód a gépen, telepíthető róla a Debian. Van egy egész, médiára szánt fejezet, a 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése, mely leírja minden média típus előnyét és hátrányát. Amennyiben odaugrasz, vissza is térhetsz majd ide. 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM Megjegyzés Ha e kézikönyvben azt látod: "CD-ROM", az a CD-ROM és DVD-ROM eszközökre egyaránt vonatkozik, mert az operációs rendszer szempontjából ez ugyanaz, kivéve egyes nagyon régi nem-szabványos CD-ROM meghajtókat, melyek nem SCSI vagy IDE/ATAPI elvűek. A CD-ROM alapú telepítés a legtöbb architektúrán támogatott. Az indítható CD-ROM lemezeket támogató gépeken teljesen flopi-mentes telepítés végezhető. Még ha a rendszer nem is támogatja a CD-ROM lemezről indítást, a CD-ROM más módokkal együtt használható a telepítésre, miután az indítás megtörtént másképpen; lásd itt: 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása. IDE/ATAPI CD-ROMs are supported on all ARM machines. 2.2.2. Merevlemez A telepítő rendszer közvetlen merevlemezről indítása egy újabb lehetőség számos architektúrán. Ez egy másik operációs rendszert igényel a telepítő merevlemezre töltéséhez. 2.2.3. Hálózat A hálózat használható a telepítés alatt az ahhoz szükséges fájlok letöltésére. Hogy használt-e vagy nem, a választott telepítő módtól és egyes feltett kérdésekre adott válaszoktól függ. A telepítő rendszer a legtöbb hálózati kapcsolat típust támogatja (benne a PPPoE, de az ISDN és PPP nem) HTTP vagy FTP átvitellel. A telepítés után az ISDN és PPP is beállítható. A rendszer indítása hálózatról is lehetséges. A lemez-nélküli telepítés helyi hálózatról indítással és az összes helyi fájlrendszer NFS-csatolásával egy másik lehetőség. 2.2.4. Un*x vagy GNU rendszer Ha más Unix-szerű rendszert futtatsz, használhatod a Debian GNU/Linux telepítésére a debian-installer nélkül e kézikönyvben is leírt módon. Ez hasznos a másképp nem-támogatott hardvert használóknak vagy ha a gépen a telepítéskor nem lehet üzemszünet. E technikáról lásd a D.3. szakasz - A Debian GNU/Linux telepítése egy Unix/Linux rendszerből részt. 2.2.5. Támogatott tárolók A Debian indító lemezek kernelei úgy készülnek, hogy a lehető legtöbb rendszert támogassák. Természetesen ez nagyobb, több az adott gépen nem-használt meghajtót tartalmazó kernelt ad (lásd a 8.6. szakasz - Új rendszermag (kernel) fordítása részt saját kernel készítéséhez). A lehető legtöbb eszköz támogatása általában jó, ez biztosítja a Debian telepíthetőségét a legtöbb hardveren. 2.3. Perifériák és más hardverek A Linux rengeteg hardver eszközt támogat, mint például az egereket, nyomtatókat, szkennereket, PCMCIA és USB eszközöket. Ezek nem kötelezőek a telepítéskor. 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor Az eladók egy köre a rendszereket Debian vagy más GNU/Linux terjesztéssel elő-telepítve szállítja. Más szoftverekkel szemben ez itt olcsó, így érdemes rászánni, mert így biztos lehetsz benne, hogy a GNU/Linux által legkiválóbban támogatott hardvert kapod. A lényeg, hogy ha elő-telepítés nélküli akár használt gépet vennél, tudd, hogy a benne lévő hardvert a Linux kernel magas színvonalon támogatja. Ellenőrizd, hogy a hardver része a fenti összefoglalónak. Mindig mondd meg az eladónak, hogy milyen rendszert fogsz használni (esetünkben Linux-alapút). Támogasd a Linux-barát hardver-szállítókat. 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése Egyes hardver-gyártók egyszerűen titkolják, hogyan lehet meghajtót írni eszközeikhez. Mások a dokumentációt titoktartáshoz kötik, mely tiltja a meghajtó Linux forrásának közzétételét. Míg ezeknek az eszközöknek a dokumentációi titkosak, valószínűleg Linux-támogatás nélkül kell árválkodniuk. Felszabadításuk Rajtad áll:) Ha elég sokan kérjük a dokumentáció hozzáférhetőségét, ők is rájönnek végre, hogy a szabad szoftver közösség egy fontos és egyre nagyobb piac. 2.5. Memória és lemezterület szükséglet You must have at least 32MB of memory and 500MB of hard disk space to perform a normal installation. Note that these are fairly minimal numbers. For more realistic figures, see 3.4. szakasz - Szükséges hardverkövetelmények. Installation on systems with less memory or disk space available may be possible but is only advised for experienced users. 2.6. Hálózati csatoló hardverek Minden Linux kernel által támogatott hálózati csatolót a telepítő rendszer is támogat; a moduláris meghajtók általában önműködően betöltődnek. Az ARM-on a legtöbb beépített Ethernet eszköz támogatott és a további PCI valamint USB eszközökhöz is vannak modulok. A nagy kivétel az IXP4xx platform (olyan eszközökben jut szerephez mint amilyen a Linksys NSLU2 is), itt egy tulajdonkorlátos mikrokód kell a beépített Ethernet eszköz működéséhez. A Slug-Firmware oldaláról letölthetőek nem hivatalos képfájlok, melyek tartalmazzák ezt. 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók A telepítő rendszer jelenleg nem támogat firmware-letöltést. Ezért a firmware betöltését igénylő meghajtókat használó hálózati kártyák alapból nem támogatottak. Ha nincs más NIC a telepítés alatt, a Debian GNU/Linux telepítése még mindig lehetésges teljes CD-ROM vagy DVD kép használatával. Válaszd a hálózat beállítás elhalasztása lehetőséget és telepítsd csak a CD/DVD lemezen elérhető csomagokból. A telepítés végeztével (az újraindítás után) telepítheted a szükséges meghajtót és firmware-t és beállíthatod a hálózatot. Fontos, hogy a firmware a meghajtótól külön csomagolva lehet és lehet, hogy nem elérhető a "fő" szakaszban a Debian GNU/Linux archívumban. Ha a meghajtóra magára van támogatás, lehetséges a NIC használata telepítéskor a firmware más médiumról a /usr/lib/hotplug/firmware könyvtárba másolásával. A telepítés végén, az újraindítás előtt ne feledd ezt a telepített rendszer ugyanezen könyvtárába is bemásolni. 3. fejezet - A Debian GNU/Linux telepítése előtt Tartalom 3.1. A telepítő folyamat áttekintése 3.2. Mentsd el létező adataid! 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.2. Hardver-adatok forrásai 3.3.3. Hardver kompatibilitás 3.3.4. Hálózati beállítások 3.4. Szükséges hardverkövetelmények 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás E fejezet a Debian telepítés előkészületeit tárgyalja a telepítő indítása előtt. Szól az adatok mentéséről, a hardver adatainak begyűjtéséről, és bármilyen szükséges információ helyének meghatározásáról. 3.1. A telepítő folyamat áttekintése Először csak egy megjegyzés az újratelepítésről. A Debian esetében az olyan körülmény, mely újratelepítést igényelne rendkívül ritka; talán a merevlemez mechanikai hibája a leggyakrabb eset. Nagyon sok általános operációs rendszer teljes újratelepítést igényel számos kritikus hiba esetén vagy új verzióra való áttéréskor. Ezeknél a rendszereknél, még ha a teljes újratelepítés el is kerülhető, nagyon sokszor a programokat újra kell telepíteni, hogy működjenek az új rendszer alatt. A Debian GNU/Linux esetében a rendszer szinte mindig javítható, ha valami tönkremegy. A frissítések sohasem igényelnek teljes újratelepítést. A programok szinte mindig kompatibilisek a rendszer új kiadásaival. Ha egy program új változata újabb támogató szoftvereket igényel, a Debian csomagoló rendszer biztosítja az összes szükséges szoftver azonosítását és telepítését. A fő cél az újratelepítés elkerülése, ezért erre mindig végső lehetőségként gondolj. A telepítőnek nem célja egy létező rendszerre való újratelepítés. Ez itt a telepítő lépéseinek útiterve. 1. Mentsd el a létező adatokat vagy dokumentumokat a merevlemez azon részéről, melyre telepítesz. 2. Gyűjtsd össze a gép adatait és ha kell, a szükséges leírásokat a telepítés megkezdése előtt. 3. Hozz létre particionálható területet a Debian számára a merevlemezen. 4. Töltsd le a telepítő szoftvert és ha kell, a gép által igényelt kiegészítő meghajtó fájlokat (a Debian CD-felhasználóknak nem kell). 5. Hozd létre az indító szalagot/flopikat/USB meghajtókat, vagy töltsd le az indító fájlokat (a Debian CD-felhasználók általában tudnak az egyik CD-lemezről indítani). 6. Indítsd el a telepítő rendszert. 7. Válaszd ki a telepítés nyelvét. 8. Aktiváld az ethernet hálózati kapcsolatot, ha elérhető. 9. Hozd létre és csatold a partíciókat, melyre a Debian rendszert telepíteni akarod. 10. Kövesd az alaprendszer automata letöltését/telepítését/beállítását. 11. Telepíts egy boot betöltő programot, mely képes indítani a Debian GNU/Linux rendszert és/vagy a gépen már meglévő más rendszert. 12. Töltsd be az újonnan telepített rendszert először. Ha gondok adódnak a telepítés során, jó, ha tudjuk, mely csomag mely lépésben szerepel. A fő szoftverek a telepítéskor: E kézikönyv fő tárgya a telepítő szoftver, a debian-installer. Érzékeli a hardvert és betölti a szükséges meghajtókat, a dhcp-client segítségével beállítja a hálózati kapcsolatot, a debootstrap programmal telepíti az alaprendszer csomagjait és futtatja a tasksel programot lehetővé téve egyes további szoftverek telepítését. Több program szerepet játszik e folyamat kis részeiben, de a debian-installer elvégezte teendőit az új rendszer 1. betöltésével. A rendszer hangolásához a tasksel lehetővé teszi előre megadott szoftver-kötegek telepítését, mint például Web kiszolgáló vagy Asztali környezet. Fontos, hogy a telepítés alatt telepítünk-e grafikus asztali környezetet vagy sem, mely az X11 alap ablakozó rendszerből és valamely grafikus asztali környezetből áll. Ha kiveszed az "Asztali környezet" feladatot, csak egy alap, főleg parancssor-vezérelt rendszert kapsz. Az Asztali környezet feladat telepítése opcionális, mert sok helyet foglal és mert sok Debian GNU/Linux rendszer alapvetően kiszolgáló, melynek nincs szüksége grafikus felhasználói felületre. Tehát ne feledd el: az X11 ablakozó rendszer teljesen elkülönül a debian-installer működésétől és egy sokkal összetettebb dolog. Az X ablakozó rendszer telepítésének és hibajavításának teljesen átfogó leírása nem célja e kézikönyvnek. 3.2. Mentsd el létező adataid! A telepítés előtt, mentsd el fontos fájljaid. Ha most először telepítesz egy nem a géppel szállított operációs rendszert, valószínűleg újra kell particionálnod a lemezt, hogy helyet csinálj a Debian GNU/Linux rendszernek. Egy lemez particionálásakor mindig számításba kell venni az adatok elvesztését, függetlenül a használt programtól. A telepítéskor használt programok elég megbízhatók és évek óta használtak, de épp, mivel nagyon hatásosak, a felhasználó hibái drágák lehetnek. A mentés után is figyelmesen kell őket használni, és átgondolni az adott válaszokat és műveleteket. 2 perc gondolkodással akár több óra kellemetlen és szükségtelen munka takarítható meg. Ha több-rendszeres telepítést készítesz, legyenek meg a terjesztési médiumok. Főleg az indító meghajtó újraparticionálásakor szükség lehet a boot betöltő újratelepítésére, vagy akár az egész operációs rendszerére és az érintett partíciók fájljaira. 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.1.1. Telepítő kézikönyv E dokumentum, mely a Debian következő kiadásához tartozó Telepítő Útmutató fejlesztői változata különböző formátumok és fordítások hivatkozásain mindig elérhető. 3.3.1.2. Hardver leírás Hasznos adatokat tartalmaz az adott hardver beállításáról vagy használatáról. 3.3.2. Hardver-adatok forrásai Általában a telepítő felismeri a hardvert. De a felkészülésért, ajánljuk a hardverrel való megismerkedést a telepítés előtt. A hardver-adatok beszerzési helyei: ● Az egyes hardverekkel adott kézikönyvek. ● A gép BIOS beállító képernyője. Ez a gép bekapcsolásakor egy billentyű-kombinációval megnézhető. A kombinációt az alaplap leírásában leled. Ez gyakran a Delete billentyű (a gép sokszor kiírja). ● Az egyes hardverek csomagolásai és dobozai. ● Egy már használt operációs rendszer rendszer-parancsai és eszközei ideértve a fájlkezelő programok által írtakat. Ez különösen jó a RAM és merevlemez adatokhoz. ● A rendszergazda vagy Internet szolgáltató. Ezek megadják a szükséges hálózati és email beállításokat. 3.1. táblázat - Egy telepítéshez szükséges hardver adatok ┌────────────┬────────────────────────────────────────────────────────────────┐ │ Hardver │ A sokszor szükséges adatok │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Számuk. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Sorrendjük a rendszeren. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │IDE vagy SCSI-felület (a legtöbb gép IDE). │ │Merevlemezek├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Elérhető szabad hely. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Partíciók. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │A más rendszereket tartalmazó partíciók. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott felbontások. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Vízszintes frissítés. │ │Monitor ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Függőleges frissítés. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott színmélység (színek száma). │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Képernyő méret. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Típus: soros, PS/2, vagy USB. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Port. │ │Egér ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Gyártó. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Gombok száma. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │Hálózat ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Adapter típusa. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │Nyomtató ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott nyomtatási felbontások. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │Videó kártya│Elérhető videó RAM. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott felbontások és színmélységek (ezt a monitor │ │ │képességeivel is össze kell vetni). │ └────────────┴────────────────────────────────────────────────────────────────┘ 3.3.3. Hardver kompatibilitás A legtöbb neves termék jól működik Linuxon. Ráadásul a Linux általi hardver támogatás naponta növekszik. Ezzel együtt van még olyan operációs rendszer, mely még több hardvert támogat. A kompatibilitás ellenőrzése: ● A gyártó weblapján új meghajtók ellenőrzése. ● Weblapok és kézikönyvek az emulációról. A kevésbé ismert márkák sokszor ismertebbek meghajtóit vagy beállításait használják. ● Az architektúrának megfelelő Linux weblapok hardver kompatibilitási listáinak ellenőrzése. ● Más felhasználók tapasztalatai az Interneten. 3.3.4. Hálózati beállítások Ha a gép folyamatosan hálózaton van (például ethernet vagy hasonló kapcsolat -- nem PPP), a hálózati rendszergazda megadja. ● Gépnév (általában önállóan megadható). ● Tartomány (domain) név ● A gép IP címe. ● Az adott hálózat hálózati maszkja. ● Az alapértelmezett átjáró IP címe az útválasztáshoz, ha a hálózatnak van átjárója. ● A hálózaton DNS (Domain Name Service) kiszolgálóként használható rendszer. Ha a rendszergazda azt mondja, hogy DHCP kiszolgáló elérhető és ajánlott, akkor nincs szükség ezekre az adatokra, mert a DHCP kiszolgáló közvetlenül átadja ezeket a gépnek a telepítő folyamat során. Drótnélküli hálózat esetén ezek is kellenek: ● A drótnélküli hálózathoz tartozó ESSID. ● WEP biztonsági kulcs (ha alkalmazható) 3.4. Szükséges hardverkövetelmények Ha megvannak a gép adatai, ellenőrizd, hogy megfelelnek-e a tervezett telepítési módnak. Igény szerint az alábbi táblázatban ajánlott pár hardvernél gyengébb is kipróbálható. Ám sok felhasználót felkavarhat, ha fittyet hány e javaslatokra. 3.2. táblázat - Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények ┌──────────────┬───────────────┬──────────────┬───────────┐ │Telepítő típus│RAM (minimális)│RAM (ajánlott)│Merevlemez │ ├──────────────┼───────────────┼──────────────┼───────────┤ │Asztal nélkül │64 megabájt │256 megabájt │1 gigabájt │ ├──────────────┼───────────────┼──────────────┼───────────┤ │Asztallal │64 megabájt │512 megabájt │5 gigabytes│ └──────────────┴───────────────┴──────────────┴───────────┘ A tényleges legkisebb memória sokkal kevesebb, mint e táblázat számai. Architektúrától függően a Debian telepítése minden funkcióval együtt is lehetséges 20MB (s390) és 48MB (i386 és amd64) között is. A lemezre is ez áll különös tekintettel a választott alkalmazásokra; lásd a D.2. szakasz - Feladatokhoz szükséges hely részt további adatokért erről. A Debian segítségével lehetőség van nagyon régi gépeken is nagy grafikus asztali környezetek használatára és vannak erre szabottak is illetve egyszerűbb ablakkezelők, melyek nem olyan böhömök, mint a GNOME vagy KDE; a legjobb ilyen az xfce4, de az icewm vagy wmaker mellett vannak még mások is. Kiszolgálóknál nem lehet pontosan megmondani az átlagos memória és hely igényt, mert ez nagyban attól függ, mire használjuk a kiszolgálót. Ne feledd, e méretek nem tartalmaznak minden fájlt, a felhasználói fájlokat, leveleket és adatokat. Mindig légy bőkezű a saját fájljaid és adatait számára adott hellyel. A Debian GNU/Linux rendszer alapjainak sima használatához szükséges helyet szintén beszámítottuk ezekbe az ajánlott rendszer-követelményekbe. Főleg a /var tartalmaz sok állapot adatot a Debian rendszerről szabványos napló fájljaival együtt. A dpkg fájlok (a telepített csomagok adataival) könnyen elérhetik a 40 MB méretet. Az apt-get is ide teszi a letöltött fájlokat telepítés előtt. Általában legalább 200 MB helyet számíts a /var számára és többet grafikus asztali környezet telepítése esetén. 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása A lemez particionálása annak részekre választását jelenti. Minden rész független egymástól. Ez a házban lévő falakhoz hasonló; egy bútor egy szobában nincs hatással a másik szobára. Ha már van egy másik rendszered is a gépen és arra a lemezre akarod tenni a GNU /Linux rendszert is, szükség lehet a lemez újraparticionálására. A Debian önálló partíciókat igényel. A Windows vagy MacOS partíciótól külön kell választani, ha ezeket megtartanánk. Képes megosztani partíciókat egyéb GNU/ Linux rendszerekkel, de ezt itt nem írjuk. Legalább a Debian gyökér számára önálló partíciót kell adni. A már meglévő rendszerhez tartozó particionáló eszközzel megtudhatók a jelenlegi partíciók. A partíciós eszközökkel mindig megnézhetők a létező partíciók módosítás nélkül. Általában egy partíció és a rajta lévő fájlrendszer cseréje törli az ott lévő adatokat. Ezért mentsd őket az újraparticionálás előtt. A ház példájával élve, a bútorok kivihetők az utcára a falak elmozdítása előtt, így biztosan nem sérülnek. Ha a gépben több merevlemez van, az egyik a Debian rendszerre szánható. Ilyenkor már mehet is a telepítés, az elvégzi a particionálást. If your machine has only one hard disk, and you would like to completely replace the current operating system with Debian GNU/Linux, you also can wait to partition as part of the installation process (6.3.2. szakasz - Particionálás és csatolási pont választás), after you have booted the installation system. However this only works if you plan to boot the installer system from tapes, CD-ROM or files on a connected machine. Consider: if you boot from files placed on the hard disk, and then partition that same hard disk within the installation system, thus erasing the boot files, you'd better hope the installation is successful the first time around. At the least in this case, you should have some alternate means of reviving your machine like the original system's installation tapes or CDs. Ha a gépen már több partíció van és elég hely biztosítható egy vagy több partíció törlésével vagy áthelyezésével, akkor is rögtön indítható a Debian telepítő, melyre lehet számítani a particionáláskor. Érdemes lehet elolvasni az alábbiakat, melyben vannak különleges esetek, például a létező partíciós tábla partícióinak sorrendje, mely egyes esetekben a telepítés előtti particionálásra késztet. Ha a fentiek egyike sem igaz, a telepítés előtt particionálni kell a Debian számára szükséges hely létrehozásához. Ha egyes partíciókat később majd más rendszerek fogják használni, azok saját particionáló programjaival is létre lehet majd hozni. Egyes particionáló programok hibái miatt ajánljuk, ne más rendszerek particionáló programjaival hozd létre a Debian GNU/Linux partícióit. Legfeljebb azok saját partícióit hozd majd létre azokkal. Ha több rendszert is telepítesz egy gépre, és kezdő vagy ebben, akkor általában jobb, ha előbb a többi rendszert rakod fel Linuxod előtt. Az újabb Windowsok és egyes operációs rendszerek telepítése után általában újra indíthatóvá kell tenni a Linuxot, vagy teljesen lerombolják azt, vagy nem-saját partícióik újraformázására köteleznek. Ezek általában megoldhatók vagy elkerülhetők, de a többi rendszer előbbi telepítése átmenetileg megspórol egy kis tanulást. Ha 1 merevlemezed van 1 partícióval (általános az asztali gépeknél) és a Debian mellé más rendszert is akarsz, a lépések legegyszerűbb sora: 1. Mentsd el a gépről a legfontosabb adataidat. 2. Indíts a másik rendszer telepítő médiumáról, ilyen például a CD-ROM vagy szalag. 3. Használd a partíciós eszközöket az adott rendszer partíciói létrehozásához. Az elején feltétlenül hagyj egy hely-fenntartó partíciót vagy üres helyet a Debian GNU/Linux számára. 4. Telepítsd az adott rendszert új partíciójára. 5. Ellenőrizd, hogy az adott rendszer indul és töltsd le a Debian telepítő indító fájlokat. 6. Indítsd a Debian telepítőt és futtasd le a Debian telepítését. 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás E szakasz átvisz a telepítés-előtti hardver beállításon, ha van, ami szükséges a Debian telepítése előtt. Általában ellenőrizzük, és ha kell cseréljük a firmware beállításokat. A "firmware" a hardverbe épített mag szoftver; általában az indítási folyamatban játszik szerepet (a bekapcsolás után). A Debian GNU/Linux megbízhatóságára ható jól ismert hardver gondokat is hangsúlyozzuk. 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése Tartalom 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről 4.2.1. A telepítő képek fellelése 4.3. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz 4.3.1. RARP szerver beállítása 4.3.2. BOOTP kiszolgáló beállítása 4.3.3. Egy DHCP kiszolgáló beállítása 4.3.4. TFTP kiszolgáló bekapcsolása 4.3.5. TFTP képek helyükre tétele 4.4. Automata telepítés 4.4.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek A Debian GNU/Linux legegyszerűbb telepítése a Hivatalos Debian CD-ROM Készlet segítségével lehetséges. Ez boltban is megvásárolható (lásd a CD-forgalmazók oldalát). A CD-ROM képek letölthetők egy Debian tükörről is, így egy közepes hálózati kapcsolattal és egy CD-íróval a CD-ROM készlet egyénileg is elkészíthető. Ha a géped nem támogatja a CD lemezről indítást, noha van CD készleted, más módszerek is léteznek például: hálózati indítás, vagy a kernel kézi betöltése a CD lemezről a rendszer telepítő indításához. A más módszerű indításhoz szükséges fájlok is rajta vannak a CD lemezen; a Debian hálózati archívum és a CD mappa-szervezése egyezik. Így, mikor alább az indításhoz szükséges archívum fájl ösvényeket látod, e fájlok a CD egyező könyvtáraiban és alkönyvtáraiban vannak. Mihelyst a telepítő elindult, minden fájlt megtalál a CD lemezen. Ha nincs CD-készleted, le kell töltened a telepítő rendszer fájlokat és elhelyezni őket egy kapcsolódó gépen így erről indítható a telepítő. 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről A legközelebbi (és alighanem leggyorsabb) tükör megtalálásához lásd a Debian tükrök listáját. Fájlok letöltésekor egy Debian tükörről ügyelj, hogy az mindig bináris módban történjen, ne szöveges vagy automata módban. 4.2.1. A telepítő képek fellelése A telepítő képek minden Debian tükrön a debian/dists/lenny/main/installer-arm/ current/images/ könyvtárban vannak -- a MANIFEST fájl felsorolja őket és céljaikat. 4.2.1.1. Netwinder telepítő fájlok Egy Netwinder indításának legkönnyebb módja hálózaton a .../images/netwinder/ netboot/boot.img által adott TFTP kép használata. 4.2.1.2. CATS telepítő fájlok CATS indítható hálózatról vagy CD-ROM lemezről. A .../images/netwinder/netboot/ adja a kernel-t és az initrd-t. 4.2.1.3. NSLU2 telepítő fájlok Egy firmware képfájl áll rendelkezésre, mely automatikusan elindítja a debian-installer-t. A képfájl innen szerezhető be: .../images/nslug2/netboot/ di-nslu2.bin . 4.3. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz Ha géped egy helyi hálózatra kötött, alkalom nyílhat indítására a hálózaton át másik gépről TFTP használatával. Ha a telepítő rendszert másik gépről indítanád, az indító fájlokat adott helyre kell tenni azon és be kell állítani rajta, hogy támogassa az adott géped indítását. Be kell állítanod egy TFTP kiszolgálót, és sok géphez egy DHCP kiszolgálót , vagy RARP kiszolgálót. A fordított címfeloldó protokoll (RARP) egy mód az ügyfél számára közölni, milyen IP-címet használjon. Egy másik mód a BOOTP protokoll. A BOOTP egy IP protokoll mely megmondja egy gép IP-címét és, hogy hol éri el a hálózaton az indító képet. A DHCP (Dinamikus gazda konfiguráló Protokoll) a BOOTP egy sokkal rugalmasabb, visszafelé-kompatibilis kiterjesztése. Egyes rendszerek csak DHCP módon állíthatók be. A Triviális fájl átviteli protokoll (TFTP) arra jó, hogy átadja az indító képet az ügyfélnek. Elméletileg bármely kiszolgáló bármely platformon, mely megvalósítja e protokollokat használható. A példákban SunOS 4.x, SunOS 5.x (más nevén Solaris), és GNU/Linux parancsokat adunk. 4.3.1. RARP szerver beállítása A RARP beállításához tudnod kell a telepíteni kívánt kliens Ethernet címét (közismertebben MAC cím). Ha nem áll rendelkezésedre ezen információ, akkor a gépet "Mentő" módban indítva (például a mentő flopi lemezzel) használhatod a / sbin/ifconfig eth0 parancsot. A Linux 2.4 vagy 2.6 kernelt vagy Solaris/SunOS-t használó RARP szervereken az rarpd programot használod. Győződj meg róla, hogy a kliens szerepel az "ethers" adatbázisban (a /etc/ethers fájlban vagy a NIS/NIS+ által) és a "hosts" adatbázisban. Ezután indítsd el a RARP démont. Add ki az alábbi parancsok egyikét (mint root): /usr/sbin/rarpd -a a legtöbb Linux és a SunOS 5 rendszeren (Solaris 2), /usr/sbin/in.rarpd -a néhány másik Linux rendszeren, vagy /usr/etc /rarpd -a a SunOS 4 rendszeren (Solaris 1). 4.3.2. BOOTP kiszolgáló beállítása 2 BOOTP kiszolgáló van GNU/Linux alatt. Az 1. a CMU bootpd. A másik egy DHCP kiszolgáló: az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben ezek a bootp és dhcp3-server csomagokban vannak. A CMU bootpd használatához a /etc/inetd.conf megfelelő sora kell. A Debian GNU/ Linux rendszeren így érdemes: update-inetd --enable bootps, majd /etc/init.d/ inetd reload. Csak arra az esetre mutatjuk, ha a BOOTP kiszolgáló nem Debian rendszert futtatna, a kérdéses sor így áll össze: bootps dgram udp wait root /usr/sbin/bootpd bootpd -i -t 120 Most létre kell hozni a /etc/bootptab fájlt. A régi jó BSD printcap, termcap, és disktab fájlokban megszokott formájú. Lásd a bootptab kézikönyv oldalt több adatért. A CMU bootpd parancshoz tudni kell az ügyfél hardver (MAC) címét. Itt egy példa /etc/bootptab: client:\ hd=/tftpboot:\ bf=tftpboot.img:\ ip=192.168.1.90:\ sm=255.255.255.0:\ sa=192.168.1.1:\ ha=0123456789AB: Legalább a "ha" opciót cserélni kell, mely megadja az ügyfél hardver címét. A "bf" lehetőség megadja az ügyfél által a TFTP-n elérendő fájlt; lásd ezt: 4.3.5. szakasz - TFTP képek helyükre tétele több részletért. Az ISC dhcpd BOOTP beállítása még egyszerűbb, mert a BOOTP ügyfeleket mérsékelten különleges esetű DHCP ügyfeleknek tekinti. Néhány architektúra összetett beállítást igényel az ügyfelek BOOTP indításához. Ebben az esetben olvasd el a 4.3.3. szakasz - Egy DHCP kiszolgáló beállítása részt. Amúgy minden bizonnyal könnyen eljutsz az allow bootp beállításig az adott ügyfél gépet tartalmazó alhálózatot beállító szakaszban, majd indítsd újra a dhcpd-t így: / etc/init.d/dhcpd3-server restart. 4.3.3. Egy DHCP kiszolgáló beállítása Egy szabad DHCP kiszolgáló az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben a dhcp3-server csomagban van. Itt egy példa beállító fájl (lásd: /etc/dhcp3/ dhcpd.conf): option domain-name "example.com"; option domain-name-servers ns1.example.com; option subnet-mask 255.255.255.0; default-lease-time 600; max-lease-time 7200; server-name "servername"; subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0 { range 192.168.1.200 192.168.1.253; option routers 192.168.1.1; } host clientname { filename "/tftpboot/tftpboot.img"; server-name "servername"; next-server servername; hardware ethernet 01:23:45:67:89:AB; fixed-address 192.168.1.90; } E példában a servername nevű kiszolgáló végzi a DHCP és TFTP kiszolgáló és hálózati átjáró munkáját. Természetesen be kell állítani a tartomány-név opciókat, a kiszolgáló nevét és az ügyfél hardver címét. A filename opció a TFTP-n át elérendő fájl neve. A dhcpd beállító fájl szerkesztése után, indítsd újra így: /etc/init.d/ dhcpd3-server restart. 4.3.4. TFTP kiszolgáló bekapcsolása A TFTP kiszolgáló indításához először győződj meg a tftpd bekapcsolt voltáról. Ehhez a /etc/inetd.conf fájlban általában ilyen sor szerepel: tftp dgram udp wait nobody /usr/sbin/tcpd in.tftpd /tftpboot A Debian csomagok általában ezt helyesen beállítják telepítésükkor. Megjegyzés Régen a TFTP kiszolgálók a /tftpboot könyvtárat használták képek adására. De a Debian GNU/Linux csomagok képesek a Fájlrendszer Hierarchia Szabványnak megfelelő könyvtárak használatára. Például a tftpd-hpa alapban a /var/lib/ tftpboot könyvtárat használja. Állítsd be az e szakaszban adott beállító példákat így. Nézz a /etc/inetd.conf fájlba és jegyezd meg az in.tftpd argumentumában adott könyvtárat^[2]; ez kell alább. A /etc/inetd.conf módosításakor értesíteni kell a futó inetd folyamatot, hogy a fájl változott. Egy Debian gépen ez ilyen egyszerű: /etc/init.d/inetd reload; más gépeken keresd meg az inetd PID-et, és futtasd ezt: kill -HUP inetd-pid. 4.3.5. TFTP képek helyükre tétele Most tedd a TFTP indító képet a 4.2.1. szakasz - A telepítő képek fellelése szerint a tftpd indító kép könyvtárba. Innen egy láncot kell csinálni arra a fájlra, melyet a tftpd egy adott ügyfél indítására használ majd. Sajnos, a fájl nevét a TFTP ügyfél határozza meg és erre nincs erős szabvány. 4.4. Automata telepítés Több gépre telepítésre teljesen automata telepítés is végezhető. Az erre szolgáló Debian csomagok a fai (mely egy telepítő kiszolgálót használ), replicator, systemimager, autoinstall, és a Debian Telepítő maga. 4.4.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával A Debian Telepítő támogatja az automata telepítéseket elő-beállító fájlokon át. Egy elő-beállító fájl a hálózatról vagy cserélhető médiáról tölthető le és a telepítő folyamat kérdéseinek megválaszolására használható. Erről dokumentáció és működő példa a B. függelék - Automata telepítés előírással részben található. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[2] A -l az in.tftpd egyes verzióiban az összes kérés rendszer-naplóba naplózását kapcsolja be; ez hasznos indítási hibák vizsgálatára. 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása Tartalom 5.1. A telepítő indítása ARM architektúrán 5.1.1. Indítás TFTP segítségével 5.1.2. Indítás CD-ROM lemezről 5.1.3. Indítás firmware-ből 5.2. Indító paraméterek 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság 5.3.2. Indító beállítás 5.3.3. A kernel indító üzenetek értelmezése 5.3.4. Telepítő gondok jelentése 5.3.5. Telepítő jelentések küldése 5.1. A telepítő indítása ARM architektúrán 5.1.1. Indítás TFTP segítségével A hálózati indítás egy hálózati kapcsolatot és egy TFTP hálózati indító kiszolgálót igényel (DHCP, RARP vagy BOOTP). A hálózati indítást támogató telepítő mód leírása itt található: 4.3. szakasz - Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz. 5.1.1.1. TFTP indítás Netwinder gépen A Netwinder gépeknek 2 hálózati csatolója van: egy 10Mbps NE2000-kompatibilis kártya (általában eth0) és egy 100Mbps Tulip kártya. Utóbbival gondok lehetnek a kép TFTP letöltésekor így ajánlott a 10Mbps csatoló használata (a 10 Base-T címkéjű). Megjegyzés A telepítő rendszer indításához a NeTTrom 2.2.1 vagy újabb verziójára van szükség és a 2.3.3-as használata javasolt. Sajnos jelenleg licenc-gondok miatt nem lehet firmware fájlokat letölteni. Ha e helyzet megváltozik, akkor a képfájlokat a http//www.netwinder.org/ címen megtalálod. A Netwinder indításakor a visszaszámlálásnál meg kell szakítanod az indulási folyamatot. Ezzel lehetővé válik számos firmware beállítás megadása ami szükséges a telepítő indításához. Mindenekelőtt kezdd az alapértelmezett beállítások betöltésével NeTTrom command-> load-defaults Továbbá konfigurálnod kell a hálózatot. Statikus cím esetén: NeTTrom command-> setenv netconfig_eth0 flash NeTTrom command-> setenv eth0_ip 192.168.0.10/24 ahol a 24 a hálózati maszk 1-es bitjeinek a számats in the. Dinamikus cím esetén: NeTTrom command-> setenv netconfig_eth0 dhcp Ha a TFTP szervered nem a helyi hálózaton van, akkor lehet, hogy még a route1 beállításokat is meg kell adnod. Ezeket a beállításokat követve meg kell határoznod a TFTP szervert és a képfájl helyét. Ezután a beállításokat elmentheted a flash memóriába. NeTTrom command-> setenv kerntftpserver 192.168.0.1 NeTTrom command-> setenv kerntftpfile boot.img NeTTrom command-> save-all Most meg kell mondanod a firmware-nek, hogy a TFTP képfájlból indítsa a rendszert: NeTTrom command-> setenv kernconfig tftp NeTTrom command-> setenv rootdev /dev/ram Ha soros konzolt használsz a Netwinder telepítéséhez, akkor a következő beállításokat is meg kell adnod: NeTTrom command-> setenv cmdappend root=/dev/ram console=ttyS0,115200 Vagy billentyűzet és monitor használata esetén ezeket: NeTTrom command-> setenv cmdappend root=/dev/ram A környezeti beállítások ellenőrzéséhez a printenv parancsot használhatod. A beállítások helyességének ellenőrzése után betöltheted a képfájlt: NeTTrom command-> boot Elérhető egy részletes HOGYAN arra az esetre, ha problémába ütköznél. 5.1.1.2. Indítás TFTP segítségével CATS rendszeren A CATS gépek Cyclone készenléti jelénél add ki a boot de0: (vagy hasonló) parancsot. 5.1.2. Indítás CD-ROM lemezről A legtöbb felhasználó számára a legegyszerűbb mód a Debian CD-készlet használata. Ha van egy CD-készleted és a géped támogatja a CD-lemezről indítást, akkor minden csodás. Egyszerűen tedd be a CD-lemezt, indítsd róla a gépet és végezd el a telepítést, erről a következő fejezet súg. Egyes CD-eszközök különleges meghajtókat igényelnek és elérhetetlenek lehetnek a telepítő első lépéseiben. Ha a CD-lemezről indítás szokásos módja nem működik a gépeden, nézd át újra e fejezetet és olvasd el az eltérő kernelekről és telepítő módokról szóló részeket, mely megoldja ezt. Még abban az esetben is, ha nem tudsz CD-ROM lemezről indítani, valószínűleg képes leszel a Debian rendszer összetevőit és a kívánt csomagokat telepíteni ezekről. Egyszerűen indíts más médiumról, például flopiról. Az operációs rendszer, alaprendszer és tetszőleges további csomagok telepítésekor a telepítő rendszert a CD-ROM meghajtóra irányíthatod. Ha gondjaid vannak ez indítással, lásd az 5.3. szakasz - Hibák elhárítása a telepítő folyamat során részt. Egy CD-ROM indításához Cyclone konzol jelről, használd a boot cd0:cats.bin parancsot 5.1.3. Indítás firmware-ből Egyre több olyan fogyasztói termék van, amely közvetlenül az eszköz flash csipjéről indul. A telepítő ide írható, így a készülék újraindítása után automatikusan el fog indulni. Megjegyzés Gyakori, hogy egy beágyazott rendszerben lévő firmware megváltoztatása a garancia elvesztésével jár. Előfordulhat, hogy nincs lehetőség az eszköz helyreállítására, ha a flash írása során hiba lépett fel. Ezért légy figyelmes és pontosan kövesd a leírást. 5.1.3.1. Az NLSU2 indítása 3 mód van a telepítő firmware flashbe töltéséhez: 5.1.3.1.1. Az NSLU2 webes felületének használatával Menj az adminisztrációs részhez és válaszd az Upgrade menüpontot. Ezután keresd meg a lemezeden a letöltött telepítő képfájlt. Majd nyomd meg a Start Upgrade gombot, hagyd jóvá, várj néhány percet majd ismét hagyd jóvá. A rendszer egyből a telepítővel indul majd. 5.1.3.1.2. Hálózaton Linux/Unix használatával Bármely Linuxos vagy Unixos gépről használhatod az upslug2 parancsot a készülék hálózaton keresztüli frissítéséhez. Ez a szoftver csomagként elérhető a Debianhoz. Először upgrade módba kell helyezned az NSLU2-t: 1. Távolíts el minden lemezt és eszközt az USB portokról. 2. Kapcsold ki az NSLU2-t 3. Nyomd meg és tartsd benyomva a reset gombot (a hátlapon közvetlenül a tápcsatlakozó felett található kis lyukon keresztül érhető el). 4. Az NSLU2 bekapcsolásához nyomd meg és engedd el a bekapcsoló gombot. 5. A ready/status LED-et figyelve várj 10 másodpercet. 10 másodperc múlva sárgáról pirosra fog váltani. Azonnal engedd el a reset gombot. 6. Az NSLU2 ready/status LED-je váltakozva piros és zöld színnel fog világítani (az első zöld előtt van 1 másodperc késleltetés). Az NSLU2 most már upgrade módban van. Ha gondod van ezzel, nézd meg az NSLU2-Linux oldalakat. Mihelyt az NSLU2 upgrade módban van, már írhatod is be az új képfjált a flashbe: sudo upslug2 -i di-nslu2.bin Figyeld meg, hogy ez az eszköz az NSLU2 MAC címét is megmutatja, ami még jól jöhet a DHCP szervered konfigurálásakor. Miután a teljes képfájlt kiírása és ellenőrzése megtörtént a rendszer automatikusan újra fog indulni. Ne felejtsd el most az USB-s lemezt újracsatlakoztatni, különben a telepítő nem fogja megtalálni. 5.1.3.1.3. Hálózaton Windowsos gépnél Van egy eszköz Windowshoz a firmware hálózati frissítéséhez. 5.2. Indító paraméterek Az indító paraméterek Linux kernel paraméterek, melyek általában a perifériák helyes használatára szolgálnak. A kernel általában képes ezek adatainak automatikus érzékelésére. Egyes esetekben azonban egy kis segítség szükséges. A rendszert 1. ízben az alap paraméterekkel jó indítani (vagyis továbbiak megadása nélkül) és meggyőződni arról, működése helyes-e. Ha nem, egy későbbi újraindításkor megadhatók különleges paraméterek, melyek a rendszert kisegítik egyes adatokkal a hardverről. Sok indító paraméterről szóló adat van a Linux BootPrompt HOGYAN leírásban, benne kétes hardverekről szólók is. Ez csak egy vázlatos szakasz a legáltalánosabb paraméterekről. Néhány szokásos találat megtalálható az alábbi: 5.3. szakasz - Hibák elhárítása a telepítő folyamat során részben. A kernel indulásakor egy Memory:availk/totalk available üzenet látható a folyamat elején. A total a RAM teljes méretét adja kilobájtban. Ha nem pontos, a mem=ram paraméter használandó, ahol a ram a memória mérete, melyet "k" követ kilobájtokhoz, vagy "m" megabájtokhoz. Például a mem=65536k és mem=64m jelentése egyaránt 64MB RAM. Soros konzollal indításkor a kernel általában automatikusan felismeri ezt. Ha van videó kártya (framebuffer) és billentyűzet a soros konzol által indítandó gépen, át kell adni a console=eszköz argumentumot a kernelnek, ahol az eszköz a soros eszköz, mely általában valami ilyesmi: ttyS0. 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek A telepítő rendszer pár további indító paramétert is ismer^[3] mely hasznos lehet. Sok paraméterhez van egy "rövid forma", mely segít elkerülni a kernel parancs-sori opciók korlátját és könnyebbé teszi a paraméterek megadását. Ha egy paraméternek van rövid formája, zárójelben írjuk a (rendes) hosszú forma után. A példák is a rövid formát használják. debconf/priority (elsőbbség) E paraméter adja meg a megjelenítendő üzenetek legkisebb elsőbbségét. Az alap telepítés a priority=high értéket használja. Ekkor a kritikus és magas elsőbbségű üzenetek jelennek meg, a közepes és alacsony elsőbbségű üzenetek nem. Hibák esetén a telepítő a szükséges szintre állítja ezt. A priority=medium részletesebb irányítást ad a telepítéshez. A priority=low mindent kérdez (ez ugyanaz, mint az expert indítás mód). A priority= critical esetén a rendszer csak a kritikus üzeneteket jeleníti meg és ha minden rendben, nem kérdez. DEBIAN_FRONTEND Ez szabja meg a telepítő által használt felhasználó felületet. A jelenlegi lehetséges paraméter beállítások: ● DEBIAN_FRONTEND=noninteractive ● DEBIAN_FRONTEND=text ● DEBIAN_FRONTEND=newt ● DEBIAN_FRONTEND=gtk Az alapfelület a DEBIAN_FRONTEND=newt. A DEBIAN_FRONTEND=text soros konzolos telepítésekhez jó. Általában csak a newt felület elérhető az alap telepítő médián. A támogató architektúrákon a grafikus telepítő a gtk felületet használja. BOOT_DEBUG Ha e paraméter értéke 2, a telepítő indító folyamat részletesebb naplózásra kerül. Ha 3, hibakereső héjakat tesz elérhetővé az indító folyamat fő pontjain. (Lépj ki a héjakból az indító folyamat folytatásához.) BOOT_DEBUG=0 Ez az alap. BOOT_DEBUG=1 Átlagnál bővebb. BOOT_DEBUG=2 Sok hibakereső adat. BOOT_DEBUG=3 A héjak az indító folyamat különböző pontjain futnak részletes hibák visszaadásához. Lépj ki a héjból az indítás folytatásához. INSTALL_MEDIA_DEV E paraméter értéke a Debian telepítőt betöltő eszköz útvonala. Például INSTALL_MEDIA_DEV=/dev/floppy/0 Az indító flopi, ami alapban végignézi az összes flopit a gyökér flopi megtalálásához felülírható e paraméterrel, hogy csak 1 eszközt nézzen. lowmem Can be used to force the installer to a lowmem level higher than the one the installer sets by default based on available memory. Possible values are 1 and 2. See also 6.3.1.1. szakasz - Elérhető memória ellenőrzése / alacsony memória mód. debian-installer/framebuffer (fb) Egyes architektúrák használják a kernel framebuffert a telepítő több-nyelvű támogatásához. Ha ez gondot okoz, kikapcsolható az fb=false paraméterrel. A szokásos gondok hibaüzenetek a bterm és bogl körül, üres képernyő vagy fagyás a telepítés indítása után pár perccel. debian-installer/theme (téma) Egy téma meghatározza, hogyan nézzen ki a telepítő felhasználói felülete (színek, ikonok, stb.). Az elérhető témák a felülettől függenek. A newt és gtk felületek is támogatják a "dark" témát, mely gyengén látóknak is megfelelő. A téma így állítható be: theme=dark. netcfg/disable_dhcp Alapértelmezetten a debian-installer önműködően megpróbálja a hálózatot beállítani DHCP-n át. Ha sikerül, valószínűleg nem lesz esély a kapott beállítások módosítására. A hálózat kézi beállítása csak a DHCP meghiúsulásakor lehetséges. Ha van egy DHCP kiszolgáló a helyi hálózaton, de nem akarod használni, mert például rossz választ ad, használhatod a netcfg/disable_dhcp=true paramétert a hálózati DHCP-beállítás tiltására és megadhatod az adatokat kézzel. hw-detect/start_pcmcia A false tiltja a PCMCIA szolgáltatások indítását, ha gondot okoznak. Egyes laptopok híresek erről. disk-detect/dmraid/enable (dmraid) Set to true to enable support for Serial ATA RAID (also called ATA RAID, BIOS RAID or fake RAID) disks in the installer. Note that this support is currently experimental. Additional information can be found on the Debian Installer Wiki. preseed/url (url) Megadja az automata telepítéshez letöltendő és használandó elő-beállító fájlra mutató url-t. Lásd a 4.4. szakasz - Automata telepítés részt. preseed/file (fájl) Megadja az automata telepítéshez betöltendő elő-beállító fájl útvonalát. Lásd a 4.4. szakasz - Automata telepítés részt. preseed/interactive Legyen true az előírt kérdések feltevéséhez is. Egy előíró fájl próbájára vagy javítására jó. Ez nem hat az átadott indító paraméterekre, ezek esetén különleges nyelvtan kell. Lásd itt: B.5.2. szakasz - Előírás használata alap értékek módosítására. auto-install/enable (auto) Az elő-beállítások végrehajtása előtt felteendő kérdések megválaszolása elhalasztható a hálózat beállításáig. Lásd a B.2.3. szakasz - Automata mód részt ennek használatához az automata telepítésben. finish-install/keep-consoles During installations from serial or management console, the regular virtual consoles (VT1 to VT6) are normally disabled in /etc/inittab. Set to true to prevent this. cdrom-detect/eject Alapban az újraindítás előtt a debian-installer önműködően kiadja a telepítés alatt használt optikai médiát. Ez szükségtelen, ha a rendszer nem indul önműködően a CD-lemezről. Néha kimondottan rossz, például, ha az optikai meghajtó nem teszi be újra a médiát és a felhasználó nincs ott. Sok rés-töltős, karcsú és fentről-töltős stílusú meghajtó nem tudja automatikusan újratölteni a médiát. Legyen false az automata kiadás kikapcsolásához, ekkor magadnak kell biztosítani, hogy a rendszer ne induljon önműködően az optikai meghajtóról a telepítés után. debian-installer/allow_unauthenticated Alapban a telepítő ismert gpg kulcs által hitelesített tárat igényel. Állítsd true értékre a hitelesítés kikapcsolásához. Figyelem: nem biztonságos, nem ajánlott. rescue/enable Legyen true a rendes telepítés helyett mentő módba lépéshez. Lásd: 8.7. szakasz - Egy sérült rendszer helyreállítása. 5.2.1.1. Indító paraméterek használata kérdések megválaszolására Pár kivétellel az indító jelnél bármely telepítés alatt feltett kérdés értéke beállítható, ez csak egyes esetekben igazán hasznos. Általános leírás erről a B.2.2. szakasz - Indító paraméterek használata kérdések előírt válaszára részben. Íme pár példa. debian-installer/locale (honosítás) A nyelv és ország beállítására használható. Minden Debian által támogatott helyi beállításra működik. Például a locale=de_CH német nyelvet választ, országnak pedig Svájcot. anna/choose_modules (modules) Az alapban nem betöltött telepítő összetevők automata betöltésére használható. Példa lehetséges hasznos összetevőre az openssh-client-udeb (így használhatod az scp másolót a telepítés alatt) és a ppp-udeb (lásd itt: D.4. szakasz - A Debian GNU/Linux telepítése PPP over Ethernet (PPPoE) használatával). netcfg/disable_dhcp Állítsd true értékre a DHCP kikapcsolásához és helyette statikus hálózati beállítás kikényszerítéséhez. mirror/protocol (protocol) Alapban a telepítő http protokollt használ fájlok letöltésére Debian tükrökről és ftp protkollra cserélésre nincs mód telepítéskor normál elsőbbségnél. A paraméter beállítása ftp protokollra a telepítőt ennek használatára bírja. Fontos tudni, hogy a listából nem választható ftp tükör, ezt kézzel kell majd megadni. tasksel:tasksel/first (feladatok) Az interaktív listából el nem érhető feladatok kiválasztására használható, fontos például a hungarian-desktop használata. Lásd a 6.3.5.2. szakasz - Szoftverek kiválasztása és telepítése részt további adatokért. 5.2.1.2. Paraméterek átadása kernel moduloknak Kernelbe fordított meghajtók számára lehetséges a kernel dokumentációja szerinti paraméterek átadása. Ám akkor, ha modulokként fordítottak, mivel ezek kissé másképp töltődnek be a telepítéskor, mint a telepített rendszeren, nem adhatók át úgy paraméterek, mint rendesen. A telepítő által ismert különleges szintaxist kell használni, így ezek a helyes beállító fájlba kerülnek és felhasználásra kerülnek a modulok tényleges betöltésekor. E paraméterek átkerülnek a telepített rendszerbe is. Erre ritkán van szükség. A kernel szinte mindig képes a rendszeren lévő hardvert kipróbálni és jó alapértelmezett értékeket beállítani. De egyes esetekben jól jöhet paraméterek kézi beállítása. A modulokhoz beállítandó paraméterek nyelvtana: modul_név.paraméter_név=érték Ha több paramétert akarsz átadni egy vagy több modulhoz, csak ismételd ezt. Például egy régi 3Com hálózati csatoló kártya beállítása a BNC (koax) csatlakozó és IRQ 10 használatához: 3c509.xcvr=3 3c509.irq=10 5.2.1.3. Kernel modulok feketelistája Néha egy modult feketelistára kell tenni, hogy a kernel és udev ne töltse be. Például, ha gondot ad egy adott hardverrel. A kernel néha 2 eltérő modult ad egy eszközhöz. Ez problémás működést okozhat, e meghajtók ütközése vagy előbb rossz meghajtó betöltése esetén. Egy modul így tehető feketelistára: module_name.blacklist=yes. Így a modul feketelistára kerül a /etc/modprobe.d/blacklist.local fájlban a telepítés és a telepített rendszer alatt is. Lehet, hogy a modult a telepítő rendszer tölti be. Ez megakadályozható a telepítő szakértő módú futtatásával a modul kijelölt volta törlésével a hardver felismerő szakaszokban. 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság Néha, főleg régi CD-ROM meghajtókkal, a telepítő CD-ROM lemezről indítása meghiúsulhat. A telepítő -- akár a CD-ROM lemezről való sikeres indítás után -- talán nem ismeri fel a CD-ROM eszközt vagy hibákat ad a telepítés alatti olvasásakor. Ennek sok eltérő oka lehet. Csak néhány szokásos hibát és kezelésükről szóló általános tanácsot írunk le. A többi tőled függ. Először 2 egyszerű dolgot érdemes kipróbálni. ● Ha a CD-ROM nem indul, ellenőrizd, helyesen van-e betéve és nem piszkos-e. ● Ha a telepítő nem ismeri fel a CD-ROM meghajtót, először próbáld meg a CD-ROM felismerése és csatolása pont futtatását másodszor. Több régi CD-ROM meghajtónál ismert DMA hiba megoldható így. Ha ez nem megy, próbáld az alábbi javaslatokat. Általában az ott tárgyalt javaslatok a CD-ROM és DVD eszközökre egyaránt érvényesek, de az egyszerűség kedvéért mindig a CD-ROM szót használjuk. Ha a telepítés semmiképp nem megy a CD-ROM eszközről, próbálj egy másik elérhető telepítő módot. 5.3.1.1. Általános hibák ● Néhány régi CD-ROM meghajtó nem támogatja a korszerű CD-írók használatával nagy sebességgel írt lemezek olvasását. ● Ha a rendszer elindul a CD-ROM eszközről, ez nem feltétlenül jelenti, hogy a Linux is támogatja azt (vagy, pontosabban a vezérlőt, melyre a CD-ROM meghajtó kötve van). ● Pár régi CD-ROM meghajtó nem működik rendesen a "direkt memória elérés" (DMA) bekapcsolt volta esetén. 5.3.1.2. Hogyan vizsgálj ki és oldj meg gondokat Ha a CD-ROM eszköz indítása sikertelen, próbáld ki az alább adott javaslatokat. ● Ellenőrizd, hogy a BIOS támogatja a CD-ROM indítást (a régebbiek nem) és hogy a CD-rom meghajtó támogatja a használt médiát. ● Ha letöltöttél egy iso képet, ellenőrizd, hogy az md5sum egyezik az MD5SUMS fájlban lévővel, mely ugyanott van, ahonnan letöltötted. $ md5sum debian-testing-i386-netinst.iso a20391b12f7ff22ef705cee4059c6b92 debian-testing-i386-netinst.iso Ezután ellenőrizd, hogy a megírt CD-ROM is egyezik. Az alábbi parancs kiváló. Használja a kép méretét helyes számú bájt olvasására a CD-ROM lemezről. $ dd if=/dev/cdrom | \ > head -c `stat --format=%s debian-testing-i386-netinst.iso` | \ > md5sum a20391b12f7ff22ef705cee4059c6b92 - 262668+0 rekord beolvasva 262668+0 rekord kiírva 134486016 bájt (134 MB) másolva, 97.474 másodperc, 1.4 MB/s Ha a telepítő indulása után a CD-ROM érzékelése sikertelen, sokszor az ismételt kísérlet sikerül. Ha egynél több CD-ROM meghajtód van, tedd a lemezt a másikba. Ha ez sem válik be vagy a CD-ROM felismerésre kerül de hibák történnek az olvasáskor, próbáld a lenti javaslatokat. Ehhez kis Linux-ismeret kell. Parancsok használatához előbb válts a második virtuális terminálra (VT2), melyen aktiváld a héjat. ● Válts a VT4 terminálra vagy nézd meg a /var/log/syslog tartalmát (használd a nano-t szerkesztőként) a hibák ellenőrzéséhez. Ezután ellenőrizd a dmesg kimenetét is. ● Ellenőrizd a dmesg kimenetét, sikerült-e a CD-ROM meghajtó felismerése. Ilyesmit kell látnod benne (a sorok nem feltétlenül egymás utániak): Probing IDE interface ide1... hdc: TOSHIBA DVD-ROM SD-R6112, ATAPI CD/DVD-ROM drive ide1 at 0x170-0x177,0x376 on irq 15 hdc: ATAPI 24X DVD-ROM DVD-R CD-R/RW drive, 2048kB Cache, UDMA(33) Uniform CD-ROM driver Revision: 3.20 Ha nincs ilyesmi, lehet, hogy a vezérlő felismerése nem sikerült vagy egyáltalán nem támogatott. Ha tudod, milyen meghajtót igényel az adott, kézzel is betöltheted a modprobe paranccsal. ● Ellenőrizd, van-e megfelelő eszköz-leíró fájl a CD-ROM meghajtóhoz a /dev/ könyvtárban. A fenti példában ez a /dev/hdc. Lehet ez is: /dev/cdroms/ cdrom0. ● Használd a mount parancsot a CD-ROM csatolt voltának ellenőrzésére; ha nincs, próbáld kézzel csatolni: $ mount /dev/hdc /cdrom Ellenőrizd, ír-e hibát. ● Ellenőrizd a DMA állapotát: $ cd /proc/ide/hdc $ grep dma settings using_dma 1 0 1 rw Az "1" az 1. oszlopban a using_dma után azt jelenti: bekapcsolva. Ha így van, próbáld kikapcsolni: $ echo -n "using_dma:0" >settings Győződj meg, hogy a CD-ROM meghajtónak megfelelő könyvtárban vagy. ● Ha gond támad a telepítés alatt, próbáld ki a CD-ROM épségének ellenőrzését a telepítő fő-menü vége felé található lehetőséggel. E lehetőség a CD-ROM eszközről való olvasás megbízhatóságának általános ellenőrzésére is használható. 5.3.2. Indító beállítás Ha a kernel megáll az indító folyamat során, nem ismer fel perifériákat vagy meghajtókat helyesen, először az indító paramétereket kell ellenőrizni a korábbi 5.2. szakasz - Indító paraméterek szerint. Bizonyos gondok gyakran megoldhatók kiegészítők és perifériák eltávolításával és újraindítással. Ha több, mint 512M memória van a gépen és a telepítő megáll a kernel indításakor, előfordulhat, hogy egy indító argumentumot kell megadni a kernel által nézett memória korlátozására így: mem=512m. 5.3.3. A kernel indító üzenetek értelmezése Az indítás alatt, sok ilyen üzenetet láthatsz: can't find valami, vagy valami not present, can't initialize valami, vagy akár this driver release depends on valami. A legtöbb ilyen nem számít. Azért látod, mert a telepítőben lévő kernel úgy készült, hogy a legkülönbözőbb eszközöket támogassa. Persze egy gépen sincs az összes lehetséges eszköz, és az operációs rendszer jelezheti, ha olyat keres, ami nem található. Néha azt is láthatod, hogy a rendszer egy picit megáll. Ez akkor történik, ha vár egy eszköz válaszára, az adott rendszer pedig nem tartalmaz olyat. Ha ezt túl hosszúnak találod, később egyéni kernelt is készíthetsz (lásd a 8.6. szakasz - Új rendszermag (kernel) fordítása részt). 5.3.4. Telepítő gondok jelentése Ha túljutottál a kezdő indító szakaszon, de nem futott le teljesen végig a telepítés, a Hibanaplók mentése menüpont segíthet. Eltárolhatod a rendszer hiba naplóit és beállításait a telepítőből egy flopira, vagy letöltheted egy böngészőben. Ezek megadják a felmerült hibákat és javításukat. Ha jelentést küldesz, csatolhatod hozzá ezeket. További telepítő üzenetek találhatók a /var/log/ könyvtárban a telepítés során és a /var/log/installer/ könyvtárban, miután a gép a telepített rendszert elindította. 5.3.5. Telepítő jelentések küldése Ha még mindig gondjaid vannak, kérjük, küldj telepítő jelentést. Siker esetén is kérünk erre, mert így a lehető legtöbb adatot kapjuk a legtöbb hardver összeállításról. A telepítő jelentés közzé kerül a Debian hibajelentő rendszerben (BTS) és nyilvános listára kerül. Gondold át, melyik email címedet használod. Működő Debian rendszerből a telepítő jelentés küldésének legkönnyebb módja az installation-report és reportbug csomag telepítése (aptitude install installation-report reportbug), állítsd be a reportbug csomagot a 8.5.2. szakasz - Email küldése kifelé résznek megfelelően és futtasd a reportbug installation-reports parancsot. Vagy pedig használhatod e sablont a telepítő jelentés kitöltésére és elküldésére hibajegyként az installation-reports ál- csomagra a < submit@bugs.debian.org> címre küldve angolul. Package: installation-reports Boot method: Image version: Date: Machine: Processor: Memory: Partitions: Az lspci -nn és lspci -vnn kimenete: Az alaprendszer telepítésekor: [O] = OK, [E] = Hiba (a végén írd le), [ ] = nem próbált Initial boot: [ ] Detect network card: [ ] Configure network: [ ] Detect CD: [ ] Load installer modules: [ ] Detect hard drives: [ ] Partition hard drives: [ ] Install base system: [ ] Clock/timezone setup: [ ] User/password setup: [ ] Install tasks: [ ] Install boot loader: [ ] Overall install: [ ] Comments/Problems: A jelentésben írd le az esetleges hibát, ha a kernel leállna, annak utolsó látható üzeneteit is. Írd le, mely lépések okozták a gondot. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[3] A jelenlegi kernelekkel (2.6.9 vagy újabb) 32 parancssori opció és 32 környezeti opció használható. Ennek túllépése kernel pánikot okoz. 6. fejezet - A Debian Telepítő használata Tartalom 6.1. Hogyan működik a telepítő 6.2. Összetevők bemutatása 6.3. Az egyes összetevők használata 6.3.1. A Debian Telepítő és a hardver konfiguráció beállítása 6.3.2. Particionálás és csatolási pont választás 6.3.3. Az alaprendszer telepítése 6.3.4. Felhasználók és jelszavaik felvétele 6.3.5. További szoftverek telepítése 6.3.6. A rendszer indíthatóvá tétele 6.3.7. A telepítés befejezése 6.3.8. Egyebek 6.1. Hogyan működik a telepítő A Debian Telepítő az egyes telepítő feladatokat ellátó különleges célú összetevőkből áll. Az összetevők szükség esetén a felhasználót kérdezve végzik feladatukat. A kérdések adott elsőbbséggel rendelkeznek, a felteendő kérdések elsőbbsége a telepítő indításakor kerül beállításra. Alap telepítésnél csak a fontos (magas elsőbbségű) kérdések szerepelnek. Ez nagyon automatizált telepítést ad kevés felhasználói kérdéssel. Az összetevők automatikusan sorrendben futnak; hogy melyek, az főleg a használt telepítő módtól és hardvertől függ. A telepítő alap értékeket használ a fel nem tett kérdésekhez. Ha probléma adódik, a felhasználó hiba-képernyőt lát, és a telepítő menü megjelenik egyéb műveletek kiválasztása érdekében. Ha nincs gond, a felhasználó nem látja a telepítő menüt, egyszerűen csak válaszol a feltett kérdésekre. A súlyos hibák "kritikus" elsőbbségűek, így erről a felhasználó mindig értesül. Az alapértelmezések egyike, hogy a telepítés mindig befolyásolható indító argumentumok átadásával a debian-installer indulásakor. Ha, például, statikus hálózati beállítást szeretnél (a DHCP az alap, ha elérhető), a netcfg/ disable_dhcp=true indító paraméter használható. Lásd az 5.2.1. szakasz - Debian Telepítő paraméterek részt az elérhető opciókért. A profik jobban szeretik a menü-vezérelt felületet, ahol minden lépést felügyelnek ahelyett, hogy a telepítő automatikus rendben végrehajtaná őket. A telepítő kézi, menü-vezérelt használata a priority=medium indító argumentummal indítható. Ha a hardver a telepített kernel modulokhoz opciók adását igényli, a telepítő "expert" módban indítandó. Ez a telepítő expert paranccsal indításával vagy a priority=low indító paraméter átadásával tehető. E mód adja a debian-installer teljes mértékű felügyeletét. A sima telepítő megjelenés karakter-alapú (szemben az új, ma már sokkal barátságosabbnak tartott grafikus felülettel). Az egér nem hat ebben a környezetben. Ezekben a párbeszédekben az alábbi billentyűk használhatók. A Tab vagy jobb jobb nyíl "előre" megy, a Shift-Tab vagy bal nyíl "hátra" a megjelenő gombok és kijelölések közt. A fel és le nyíl elemet választ egy görgethető listában és görgeti azt. Hosszú listákban egy betű leütése az azzal kezdődő elemekhez görget, a Pg-Up és Pg-Down is görget a szakaszokban. A szóköz elemeket, például jelölő-dobozokat jelöl ki. Az Enter érvényesíti a választásokat. A részletes hibaüzenetek és naplók a 4. konzolra kerülnek. Ez a bal Alt-F4 leütésével érhető el (tartsd le az Alt billentyűt és közben üsd le az F4 billentyűt); a fő telepítő folyamathoz a bal Alt-F1 leütésével lehet visszatérni. Ezek az üzenetek a /var/log/syslog fájlban is megtalálhatók. A telepítés után a napló a /var/log/installer/syslog fájlba kerül a rendszeren. Tovább telepítő üzenetek vannak a /var/log/ könyvtárban a telepítés alatt és a /var/log/ installer/ könyvtárban, miután a gép indította az új rendszert. 6.2. Összetevők bemutatása Itt a telepítő összetevők listája az egyes összetevők céljainak rövid leírásával. Az egyes összetevők tudnivalóinak részletei a 6.3. szakasz - Az egyes összetevők használata részben vannak. main-menu (fő-menü) Mutatja az összetevők listáját a telepítéskor és elindít egyet kiválasztáskor. A fő-menü kérdései közepes elsőbbségűek, így ha ez magasra vagy kritikusra állított (a magas az alapértelmezett), ez a menü nem látszik. Másrészt, ha hiba adódik, mely beavatkozást igényel, a kérdés elsőbbsége átmenetileg lejjebb kerül lehetővé téve a probléma megoldását, és így a menü megjelenik. You can get to the main menu by selecting the Go Back button repeatedly to back all the way out of the currently running component. localechooser (helyi beállítás választó) Lehetővé teszi a honosítási lehetőségek kiválasztását a telepítéshez és a telepített rendszerhez: a nyelvet, országot és helyi beállításokat. A telepítő az üzeneteket a választott nyelven írja, kivéve, ha a fordítás e nyelvhez nem teljes, ekkor angolul. kbd-chooser (billentyűzet-választó) Billentyűzetek listáját adja, melyből a felhasználó a sajátjának megfelelő modellt választhatja ki. hw-detect (hardver-érzékelő) Önműködően érzékeli a rendszer legtöbb hardverét, mint hálózati kártyák, lemez meghajtók vagy PCMCIA. cdrom-detect (a CD-ROM felismerése) Debian telepítő CD-t keres és csatol. netcfg (hálózat-beállító) Beállítja a gép hálózati kapcsolatait, mely így internetet használhat. iso-scan (ISO-keresés) ISO fájlrendszert keres a CD-ROM vagy merevlemez meghajtón. choose-mirror (tükör-választás) A Debian archívum tükrök egy listáját adja. A felhasználó az általa használt telepítő csomagok forrását választhatja ki ezzel. cdrom-checker (CD-ROM ellenőrző) Egy CD-ROM épségét vizsgálja. Így a felhasználó meggyőződhet arról, hogy a telepítő CD-ROM nem sérült. lowmem (kis memória) Szűri a kis memóriájú rendszereket és megpróbálja a telepítő működéséhez a debian-installer elég sok nem-kötelező részének memóriába töltését meggátolni (egyes képességek mellőzése árán). anna Az Anna's Not Nearly APT (Anna közel sem APT) kifejezés rövidítése. Az APT rendszernél jóval egyszerűbb program, mely a választott tükörről vagy CD-eszközről származó csomagokat telepít. clock-setup (óra-beállítás) Updates the system clock and determines whether the clock is set to UTC or not. tzsetup (időzóna beállítás) Megadja az időzónát a korábban megadott elhelyezkedés alapján. partman (partíció-kezelő) Lehetővé teszi lemezek particionálását, fájlrendszerek létrehozását és csatolásukat. Olyan kiemelkedő képességeket is tartalmaz, mint teljesen önműködő mód vagy LVM támogatás. Ez a Debian ajánlott particionáló eszköze. partitioner (particionáló) Lehetővé teszi a rendszeren lévő lemezek particionálását. A particionáló program megfelel a választott számítógép architektúrának. partconf (partíciók beállítása) Kiírja a partíciókat és fájlrendszereket hoz létre a kijelölteken a felhasználói utasításoknak megfelelően. lvmcfg (LVM beállító) Segíti a felhasználót az LVM (Logikai-kötet kezelő) beállításában. mdcfg Lehetővé teszi a szoftveres RAID (olcsó lemezek redundáns tömbje) beállítását. Ez a szoftveres RAID általában jobb az újabb alaplapokon lévő olcsó IDE (látszólagos hardver) RAID vezérlőknél. base-installer (alap-telepítő) Telepíti a legfontosabb csomagokat, mely lehetővé teszi a gép Linux alatti működtetését újraindítás után. user-setup (felhasználói fiókok) Beállítja a root jelszót és hozzáad egy sima felhasználót. apt-setup (az APT beállítása) Megadja az APT-beállításokat lényegében önműködően, a telepítő futtatására szolgáló média alapján. pkgsel (csomag-választó) A tasksel csomagot használja további csomagok kiválasztására és telepítésére. os-prober (OS-ellenőrző) Érzékeli a gépen eddig lévő rendszereket és átadja ezt az adatot a bootloader-installer programnak (mely a boot-betöltőt telepíti), mely felkínálja a további talált rendszerek hozzáadását a boot-betöltő indító menüjéhez. Ez az, mellyel a felhasználó könnyen választhat a telepített rendszerek indítása közül. bootloader-installer (boot-betöltő telepítő) A boot-betöltő telepítők bármelyike egy boot-betöltőt telepít a merevlemezre, mely szükséges, ha a Linuxot nem flopiról vagy CD-ROM lemezről indítjuk. A legtöbb boot-betöltő lehetővé teszi más rendszerek indítását is. shell (héj) Lehetővé teszi egy héj indítását a menüből vagy a 2. konzolon. save-logs (naplók mentése) Egy módot ad a felhasználónak adatok rögzítésére flopi lemezen, hálózaton, merevlemezen vagy más médián hiba esetén, hogy pontosan jelenthesse később a telepítéskor adódó esetleges hibákat a Debian fejlesztőknek. 6.3. Az egyes összetevők használata E szakaszban részletesen leírjuk az egyes telepítő összetevőket. Ezeket további világos szakaszokra bontjuk. A bemutatás a megjelenés rendjében történik. Természetesen nem minden modul szerepel minden telepítésben; ez a telepítő módtól és hardvertől függ. 6.3.1. A Debian Telepítő és a hardver konfiguráció beállítása Feltételezzük, hogy a Debian Telepítő elindult és az 1. képernyőt látod. Ekkor a debian-installer képességei még korlátosak. Nem tud sokat a hardverről, nyelvről és elvégzendő feladatokról. Ne aggódj. Mivel a debian-installer elég okos, önműködően fel tudja ismerni a hardvert, meghatározni a további összetevők helyét és egy jó telepítő rendszerré frissíteni magát. Természetesen meg kell adni a debian-installer számára az automatikusan fel nem ismerhető dolgokat (például nyelv, kívánt billentyű-kiosztás vagy hálózati tükör). Látod majd, hogy a debian-installer több hardver felismerés műveletet végez. Először a telepítő összetevők betöltéséhez szükségeseket keresi (például CD-ROM vagy hálózati kártya). Mivel még nem minden meghajtó érhető el, a hardver-felismerés későbbi megismétlése szükséges. 6.3.1.1. Elérhető memória ellenőrzése / alacsony memória mód A debian-installer 1. tettei egyike, az elérhető memória ellenőrzése. Ha szűkös, ez az összetevő egyes módosításokat végez a telepítő folyamatban, mely, ha minden jól megy még így is lehetővé teszi a Debian GNU/Linux telepítését e gépen. A telepítő először a fordításokat dobja el, amely azt jelenti, hogy ilyenkor a telepítés csak angolul végezhető el. Természetesen a telepítés végeztével egyszerűen beállítható a saját nyelv. Ha ez kevés, csak az alap telepítéshez kellő összetevőket tölti be. Ez csökkenteni fogja a telepítő rendszer képességeit. Lehetőség lesz további összetevők betöltésére, de persze, ha ennyire kevés a memória, akkor ez hibát adhat. Ha a telepítő alacsony memória módban fut, a csere partíciót akkor se vagyök egy minimális (64-128MB) alá. A csere partíció virtuális memóriaként használt, így növeli a rendszer számára elérhető memória méretét. A telepítő a lehető legelőbb aktiválja a csere partíciót a telepítő folyamatban. Érdemes ennél feljebb menni a fizikai memóriával, ahol már a csere partíció nem ennyivel nagyobb, mert ennek használata csökkenti a teljesítményt és nagy lemez-terheléshez vezet. Extrém kevés memória esetén még mindig előfordulhat a rendszer fagyása, váratlan hibák vagy, hogy egyes folyamatokat a kernel megöl, mert kifogy a memória (ami "Out of memory" üzenet ad a VT4 virtuális terminálon és a syslog fájlban). Például tudható, hogy egy nagy ext3 fájlrendszer létrehozása meghiúsulhat alacsony memória módban, ha nincs elég cserehely. Ha nagyobb csere nem segít, készíts ext2 fájlrendszert (ez a telepítő nélkülözhetetlen összetevője). A telepítés után az ext2 ext3 partícióra módosítható. It is possible to force the installer to use a higher lowmem level than the one based on available memory by using the boot parameter "lowmem" as described in 5.2.1. szakasz - Debian Telepítő paraméterek. 6.3.1.2. A helyi beállítási lehetőségek kiválasztása Az esetek túlnyomó részében az első kérdések a telepítéskor és a telepített rendszeren használt helyi beállítási lehetőségek kiválasztásáról szólnak. A helyi beállítási lehetőségek a nyelvből, országból és területi beállításokból állnak. Innentől a választott nyelven szól majd a telepítés, mely az elérhető párbeszédek fordítását adja. Ha egy ilyenhez nincs fordítás a választott nyelven, a telepítő az angolt használja. A választott ország alapján ajánl a telepítő alap időzónát és a földrajzi helynek megfelelő egy vagy több Debian tükröt. A nyelv és ország együtt képezi majd alapját az alap helyi beállításoknak és segít a billentyűzet kijelölésében. Először az elsődleges nyelvre kérdez. A nyelvek nevei angolul (balra) és eredetiben (jobbra) is megjelennek; a jobb oldali nevek a nyelvnek megfelelő írással is megjelennek. A sorrend az angol nevekre épül. A lista tetején a "C" beállítás is választható egy nyelv helyett. A "C" a telepítő esetében angolt ad; ekkor a friss rendszer még nem fog helyi beállításokat támogatni, mert a locales nem kerül telepítésre. Ha a választott nyelv több ország hivatalos nyelve^[4], ezután országot kell választani. Ha a Más lehetőséget választod a lista tetején, az összes ország megjelenik földrészek szerint. Ha e nyelv csak 1 országhoz társított, ez önműködően kiválasztásra kerül. Egy alap helyi beállítás is kiválasztásra kerül a kijelölt nyelv és ország alapján. Közepes vagy alacsony elsőbbségű telepítésnél lehetőség van más helyi beállítás kijelölésére és további létrehozandókéra a telepített rendszeren. 6.3.1.3. Billentyűzet választása A billentyűzetek gyakran egy nyelvre vannak szabva. Válassz egy kiosztást, mely megfelel a használtnak, vagy egy hasonlót, ha nincs pont a kívánt. A telepítés után több közül is lehet választani (akkor futtasd majd a kbdconfig parancsot rendszergazdaként). Vidd a kijelölést a kívánt billentyűzetre és üsd le az Enter billentyűt. Használd a nyíl billentyűket -- ezek minden nemzeti nyelvű billentyűzeten azonos helyen vannak, így függetlenek a billentyűzet beállításától. Egy 'kiterjesztett' billentyűzeten legalább F1 és F10 közti billentyűk is vannak a legfelső sorban. 6.3.1.4. A Debian Telepítő ISO kép keresése Ha hd-media móddal telepítesz, akkor egy bizonyos pillanatban tudnod kell a Debian Telepítő ISO kép helyét és csatolni azt a további telepítő fájlok elérése érdekében. Az iso-scan összetevő pontosan ezt biztosítja. Először az iso-scan önműködően csatolja az össze blokk eszközt (például partíciókat) melyeken pár ismert fájlrendszer van és sorban .iso (vagy .ISO) végű nevű fájlokat keres. Elsőre csak a gyökérkönyvtárt és elsődleges alkönyvtárait nézi át (például keresi a /bármi.iso-t és /data/bármi.iso-t, de a /data/tmp/bármi.iso-t nem). Egy ISO képre lelve az iso-scan ellenőrzi tartalmát, hogy meghatározza, e kép egy érvényes Debian ISO kép-e. Előbbi esetben kész is vagyunk, utóbbiban az iso-scan más képet keres. Ha e próbánál talál ISO képet, az iso-scan megkérdi, végezzen-e átfogóbb keresést. Ekkor az egész fájlrendszert átnézi. Ha az iso-scan nem lel ISO képet, akár az előző rendszer indításával is ellenőrizhető, hogy a kép neve megfelelő-e (.iso végű), a debian-installer számára átnézhető fájlrendszeren van-e és nem sérült-e (igazold az ellenőrző-összeget). A haladó felhasználók nem indítanak újra, hanem megnézik a 2. konzolon. 6.3.1.5. Configuring the Network E lépéshez érve, ha a rendszer több hálózati eszközt talál, kiválasztható, melyik legyen az elsődleges hálózati csatoló, azaz, melyet a telepítéskor használnál. A többi csatoló ekkor még nem kerül beállításra. Ezek a telepítés után is beállíthatók; lásd az interfaces(5) kézikönyv oldalt. Alapban a debian-installer önműködően megpróbálja beállítani a gép számára a hálózatot DHCP által. Ha sikerül, kész. Ha ezt nem tudja megtenni, annak számos oka lehet, például be nem dugott hálózati kábel, vagy elvétett DHCP beállítás. Vagy az is lehet, hogy nincs DHCP kiszolgáló a hálózaton. Részletesen a 3. konzolon írja. Minden esetben megkérdi, akarod-e újrapróbálni vagy kézzel beállítani. A DHCP kiszolgálók sokszor nagyon lassan válaszolnak, így ha tudod, hogy ehhez minden működik, próbáld újra. A kézi hálózati beállítás feltesz pár kérdést a hálózatról, ezek főleg az IP cím, Hálózati maszk, Átjáró, Név-kiszolgáló címek és egy Gépnév. Dróttalan hálózati csatoló esetén a Dróttalan ESSID és egy WEP kulcs kérdés is szerepel. Válaszolj a 3.3. szakasz - A szükséges információk szerint. Megjegyzés Some technical details you might, or might not, find handy: the program assumes the network IP address is the bitwise-AND of your system's IP address and your netmask. The default broadcast address is calculated as the bitwise OR of your system's IP address with the bitwise negation of the netmask. It will also guess your gateway. If you can't find any of these answers, use the offered defaults -- if necessary, you can change them by editing /etc/network/ interfaces once the system has been installed. 6.3.1.6. Óra beállítása The installer will first attempt to connect to a time server on the Internet (using the NTP protocol) in order to correctly set the system time. If this does not succeed, the installer will assume the time and date obtained from the system clock when the installation system was booted are correct. It is not possible to manually set the system time during the installation process. Depending on the location selected earlier in the installation process, you may be shown a list of timezones relevant for that location. If your location has only one time zone, you will not be asked anything and the system will assume that time zone. If for some reason you wish to set a time zone for the installed system that does not match the selected location, there are two options. 1. The simplest option is to just select a different timezone after the installation has been completed and you've booted into the new system. The command to do this is: # dpkg-reconfigure tzdata 2. Alternatively, the time zone can be set at the very start of the installation by passing the parameter time/zone=value when you boot the installation system. The value should of course be a valid time zone, for example Europe/London or UTC. For automated installations the time zone can also be set using preseeding. 6.3.2. Particionálás és csatolási pont választás At this time, after hardware detection has been executed a final time, debian-installer should be at its full strength, customized for the user's needs and ready to do some real work. As the title of this section indicates, the main task of the next few components lies in partitioning your disks, creating filesystems, assigning mountpoints and optionally configuring closely related options like RAID, LVM or encrypted devices. If you are uncomfortable with partitioning, or just want to know more details, see C. függelék - Particionálás a Debian számára. Lehetőség van az automata particionálásra akár az egész meghajtón, akár a meghajtón lévő szabad területen. Ezt "irányított" particionálásnak is hívjuk. Ha a particionálást magad végeznéd, válaszd a Kézi pontot a menüből. 6.3.2.1. Guided Partitioning Irányított particionálás esetén 3 lehetőség van: partíciók közvetlen létrehozása a lemezen (klasszikus m