Debian GNU/Linux Telepítési Útmutató Copyright © 2004, 2005, 2006, 2007 a Debian Telepítő csapat E kézikönyv szabad szoftver; terjesztheted és/vagy módosíthatod a GNU General Public License szerint. Ez a licenc itt található: F. függelék - GNU General Public License - GNU Általános Közösségi Licenc. Kivonat E dokumentum tartalmazza a telepítő leírást a Debian GNU/Linux 5.0 rendszerhez (kódnév: "lenny") AMD64 ("amd64") architektúrára. További leírásokra is mutat és szól egy új Debian telepítés leghasznosabb beállítási lehetőségeiről is. Megjegyzés Bár a jelen, amd64 architektúrához készült útmutató elég naprakész, a kézikönyv egyes módosításait és részeinek átszervezését tervezzük a most következő lenny kiadás hivatalos megjelenése után. E kézikönyv legújabb változata mindig a debian-installer honlapon van. Itt további fordítások is vannak. E fordítás korai, reményeink szerint kevés tartalmi hibával bír. A fordítást koordinálta: SZERVÁC Attila (sas @ wagner.d.o). A fordítást karbantartja: Magyar Debian Alapítvány - 2006. december 31. napjától. Külön köszönet: Nagy Zoltán - nagy.zoltan@szabadember - ARM fordítás. ━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━ Tartalom A Debian GNU/Linux 5.0 telepítése amd64-felépítésű gépre 1. Üdvözlet a Debianban 1.1. Mi a Debian? 1.2. Mi a GNU/Linux? 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? 1.4. Mi az a Debian GNU/Hurd? 1.5. A Debian beszerzése 1.6. E dokumentum legújabb változata 1.7. E dokumentum felépítése 1.8. Dokumentációs segítséged köszönjük! 1.9. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről 2. Rendszerkövetelmények 2.1. Támogatott hardver 2.1.1. Támogatott architektúrák 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás 2.1.3. Grafikus kártya támogatás 2.1.4. Laptopok 2.1.5. Többszörös processzorok 2.2. Telepítő média 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM 2.2.2. Merevlemez 2.2.3. USB háttértároló 2.2.4. Hálózat 2.2.5. Un*x vagy GNU rendszer 2.2.6. Támogatott tárolók 2.3. Perifériák és más hardverek 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése 2.4.2. Windows-specifikus hardver 2.5. Memória és lemezterület szükséglet 2.6. Hálózati csatoló hardverek 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók 2.6.2. Drótnélküli hálózati kártyák 3. A Debian GNU/Linux telepítése előtt 3.1. A telepítő folyamat áttekintése 3.2. Mentsd el létező adataid! 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.2. Hardver-adatok forrásai 3.3.3. Hardver kompatibilitás 3.3.4. Hálózati beállítások 3.4. Szükséges hardverkövetelmények 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása 3.5.1. Particionálás DOS-ban vagy Windowsból 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás 3.6.1. A BIOS beállító menü behívása 3.6.2. Indító eszköz választás 3.6.3. Egyéb BIOS beállítások 3.6.4. Kivédendő hardver gondok 4. A rendszer telepítő média elérése 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről 4.2.1. A telepítő képek fellelése 4.3. Fájlok előkészítése USB tároló indításhoz 4.3.1. Fájlok másolása -- a könnyű mód 4.3.2. Fájlok másolása -- a rugalmas mód 4.3.3. ISO kép hozzáadása 4.3.4. Az USB tár indítása 4.4. Fájlok előkészítése merevlemez indításhoz 4.4.1. Merevlemez telepítő indítás LILO vagy GRUB használatával 4.5. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz 4.5.1. BOOTP kiszolgáló beállítása 4.5.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása 4.5.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása 4.5.4. TFTP képek helyükre tétele 4.6. Automata telepítés 4.6.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával 5. A telepítő rendszer indítása 5.1. A telepítő indítása AMD64 architektúrán 5.1.1. Indítás egy CD-ROM lemezről 5.1.2. Booting from Windows 5.1.3. Indítás Linuxból LILO vagy GRUB használatával 5.1.4. Indítás USB tárról 5.1.5. Indítás TFTP segítségével 5.1.6. The Boot Screen 5.2. Indító paraméterek 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság 5.3.2. Indító beállítás 5.3.3. Gyakori AMD64 telepítő gondok 5.3.4. A kernel indító üzenetek értelmezése 5.3.5. Telepítő gondok jelentése 5.3.6. Telepítő jelentések küldése 6. A Debian Telepítő használata 6.1. Hogyan működik a telepítő 6.2. Összetevők bemutatása 6.3. Az egyes összetevők használata 6.3.1. A Debian Telepítő és a hardver konfiguráció beállítása 6.3.2. Particionálás és csatolási pont választás 6.3.3. Az alaprendszer telepítése 6.3.4. Felhasználók és jelszavaik felvétele 6.3.5. További szoftverek telepítése 6.3.6. A rendszer indíthatóvá tétele 6.3.7. A telepítés befejezése 6.3.8. Egyebek 7. Az új Debian rendszer indítása 7.1. Az igazság pillanata 7.2. Titkosított kötetek csatolása 7.2.1. dm-crypt 7.2.2. loop-AES 7.2.3. Hibák orvoslása 7.3. Bejelentkezés 8. A következő lépések. Milyen lehetőségekkel élhetünk? 8.1. A rendszer leállítása 8.2. Ha új vagy a Unixban 8.3. Hangolódj a Debian rendszerre 8.3.1. A Debian csomagkezelő rendszer 8.3.2. Alkalmazás verzió kezelés 8.3.3. Cron feladatok kezelése 8.4. További olvasnivalók és információk 8.5. Az email beállítása 8.5.1. Alap email beállítás 8.5.2. Email küldése kifelé 8.5.3. Exim4 MTA beállítása 8.6. Új rendszermag (kernel) fordítása 8.6.1. Kernel-képek kezelése 8.7. Egy sérült rendszer helyreállítása A. Telepítő Hogyan A.1. Elöljáróban A.2. A telepítő indítása A.2.1. CD-ROM A.2.2. USB memória meghajtó A.2.3. Indítás hálózatról A.2.4. Indítás merevlemezről A.3. Telepítés A.4. Küldj nekünk telepítési beszámolót A.5. És végül... B. Automata telepítés előírással B.1. Bemutatás B.1.1. Előíró módok B.1.2. Korlátok B.2. Előírás használata B.2.1. Az elő-beállító fájl betöltése B.2.2. Indító paraméterek használata kérdések előírt válaszára B.2.3. Automata mód B.2.4. Az előírásnál használható álnevek B.2.5. Egy DHCP kiszolgáló használata elő-beállító fájlok megadására B.3. Elő-beállító fájl létrehozása B.4. Contents of the preconfiguration file (for lenny) B.4.1. Honosítás B.4.2. Hálózat beállítás B.4.3. Tükör beállítások B.4.4. Óra és időzóna beállítás B.4.5. Particionálás B.4.6. Particionálás RAID használatával B.4.7. Az Alaprendszer telepítése B.4.8. Fiók beállítások B.4.9. Az APT beállítása B.4.10. Csomag választás B.4.11. Boot betöltő telepítés B.4.12. Finishing up the installation B.4.13. X beállítás B.4.14. Más csomagok előírása B.5. Haladó lehetőségek B.5.1. Egyéni parancs futtatása telepítéskor B.5.2. Előírás használata alap értékek módosítására B.5.3. Előíró fájlok lánc-betöltése C. Particionálás a Debian számára C.1. A Debian partíciók és méretük eldöntése C.2. A könyvtárfa C.3. Ajánlott partíciós séma C.4. Eszköznevek Linuxban C.5. Debian particionáló programok C.5.1. Particionálás AMD64 gépen D. Vegyes tudnivalók D.1. Linux eszközök D.1.1. Az egér beállítása D.2. Feladatokhoz szükséges hely D.3. A Debian GNU/Linux telepítése egy Unix/Linux rendszerből D.3.1. Kezdés D.3.2. A debootstrap telepítése D.3.3. Futtasd a debootstrap programot D.3.4. Az alaprendszer beálíltása D.3.5. Kernel telepítése D.3.6. A boot betöltő beállítása D.3.7. Végső lépések D.4. A Debian GNU/Linux telepítése Parallel Line IP (PLIP) felett D.4.1. Követelmények D.4.2. Forrás beállítása D.4.3. A cél telepítése D.5. A Debian GNU/Linux telepítése PPP over Ethernet (PPPoE) használatával D.6. A grafikus telepítő D.6.1. A grafikus telepítő használata D.6.2. Ismert hiba-jelenségek E. Karbantartás E.1. E dokumentumról E.2. E dokumentum támogatása E.3. Kiemelt közreműködők E.4. Márkajegy tudnivalók F. GNU General Public License - GNU Általános Közösségi Licenc A táblázatok listája 3.1. Egy telepítéshez szükséges hardver adatok 3.2. Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények A Debian GNU/Linux 5.0 telepítése amd64-felépítésű gépre Örülünk annak, hogy úgy döntöttél, kipróbálod a Debian-t, és biztosak vagyunk benne, hogy a Debian alkotta GNU/Linux terjesztést egyedülállónak fogod találni. A Debian GNU/Linux összehozza a világ legjobb szabad szoftvereit, és egy egységes egészbe fogja őket. Így az eredmény sokkal több, mint az egyes részek összege. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb ember a Debian-t minél előbb telepíteni akarja e kézikönyv elolvasása nélkül, a Debian telepítőt ezért úgy terveztük, hogy ezt lehetővé is teszi. Ezzel együtt, ha nincs időd elolvasni az egész Telepítő Útmutatót most azonnal, akkor ajánljuk, olvasd el a Telepítő Hogyan-t, mely leírja az alap telepítő folyamatot és hivatkozik a kézikönyv haladó témáira vagy az esetleges hibákra. A Telepítő Hogyan itt található: A. függelék - Telepítő Hogyan. Ezzel együtt reméljük, van időd átfutni ezt a kézikönyvet, ez mélyebb tudást nyújt, és ezáltal a telepítés jóval nagyobb sikerélményét adhatja. 1. fejezet - Üdvözlet a Debianban Tartalom 1.1. Mi a Debian? 1.2. Mi a GNU/Linux? 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? 1.4. Mi az a Debian GNU/Hurd? 1.5. A Debian beszerzése 1.6. E dokumentum legújabb változata 1.7. E dokumentum felépítése 1.8. Dokumentációs segítséged köszönjük! 1.9. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről E fejezet bemutatja a Debian projektet és a Debian GNU/Linux rendszert magát. Ha már ismered a Debian projekt történetét és a Debian GNU/Linux terjesztést, a következő fejezetre ugorhatsz. 1.1. Mi a Debian? A Debian egy önkéntesekből álló szervezet, mely szabad szoftvereket fejleszt és támogatja az FSF (Szabad Szoftver Alapítvány) céljait. A Debian projekt 1993-ban indult, mikor Ian Murdock szoftverfejlesztőket hívott egy teljes és egységes szoftver-terjesztés létrehozására, mely akkor a viszonylag új Linux kernelre épült. Egy pár elkötelezett önkéntesből a Free Software Foundation berkeiből, akik a GNU eszméjét követték évek alatt egy több, mint 1075 Debian Fejlesztő által alkotott szervezet lett. A Debian Fejlesztők különböző tevékenységeket végeznek a Web és FTP karbantartástól a grafikai tervezésen, szoftver licencek jogi elemzésén, dokumentáció írásán át természetesen a szoftvercsomagok karbantartásáig. Eszméink hirdetése és a Debian alapelveiben hívő fejlesztők bevonása érdekében a Debian projekt számos dokumentumot adott ki, mely bemutatja értékeinket és azt, mit jelent Debian Fejlesztőnek lenni: ● A Debian Társadalmi Szerződés a Debian kötelezettségvállalási nyilatkozata a Szabad Szoftver Közösségnek. Bárki, aki kitart a Társadalmi Szerződés elvei mellett karbantartó lehet. Egy karbantartó új szoftvert adhat a Debian rendszerhez -- amely szoftver megfelel a szabad szoftverekre vonatkozó elvárásainknak és a csomag megfelel minőségi szabványainknak. ● A Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG a Debian szabad szoftverekre vonatkozó tiszta és rövid nyilatkozata. A DFSG egy rendkívül erős hatású dokumentum a Szabad Szoftver Mozgalomban és alapja a nyílt forrású mozgalom által alkotott Open Source Definition dokumentumnak. ● A Debian vezérelvek kézikönyve a Debian projekt minőségi szabványainak egy átfogó meghatározása. A Debian fejlesztők számos más projektben is részt vesznek; egyesek Debian-specifikusak, mások több vagy minden Linux közösséget érintenek. Pár példa ezekre: ● A Linux Standard Base (LSB) egy az alap GNU/Linux rendszert szabványosító projekt, mely a külső szoftver- és hardverfejlesztők számára könnyebbé teszi a programok és eszközmeghajtók tervezését általában a Linuxra és nem csak egy bizonyos GNU/Linux terjesztésre. ● A Fájlrendszer Hierarchia Szabvány (FHS) célja a Linux fájlrendszer-felépítés szabványosítása. Az FHS megadja a szükséges alapokat a fejlesztők számára, hogy a program tervezésére összpontosíthassanak anélkül, hogy gondolniuk kéne annak módjára, hogy hogyan települ majd a csomag a különböző GNU/Linux terjesztéseken. ● A Debian Jr. egy belső projekt, mely biztosítja, hogy a Debian a legfiatalabb felhasználóinkat is szolgálja. A Debian rendszerről további információkat a Debian GYIK oldalon találsz. 1.2. Mi a GNU/Linux? A GNU/Linux egy operációs rendszer: egy olyan program-készlet, mely biztosítja a számítógéppel való kapcsolattartást és más programok futtatását. Egy operációs rendszer azon alapvető programokból áll, amelyek segítségével a számítógép társalog a felhasználókkal és parancsokat kap tőlük; adatokat olvastat és írat a háttértárolókkal és más eszközökkel; ügyel a memória használatára és más programokat futtat. Egy operációs rendszer legfontosabb része a rendszermag, vagyis kernel. A GNU/Linux rendszerben a Linux a kernel. A rendszer többi része más programokból áll, a legtöbbet a GNU projekt készítette. Mivel a Linux kernel egyedül nem tud egy működő operációs rendszert alkotni, ezért pontatlanság nélkül a "GNU/Linux" néven tudsz hivatkozni ama rendszerekre, melyeket mind sokan csak "Linux"-ként emlegetnek. A GNU/Linux tervezése a Unix operációs rendszer alapján történt. Kezdettől több-feladatos, több-felhasználós rendszer. Ez már eleve jól megkülönbözteti sok ismert operációs rendszertől. Ennek ellenére a GNU/Linux sokkal több mindenről szól, mint képzelnéd. Más operációs rendszerekkel szemben a GNU/Linux felett senkinek nincs tulajdonjoga. Fejlesztése nagyobb részét önkéntesek végzik. Mindannak a fejlesztése, melyből később a GNU/Linux kiteljesedett 1984-ben kezdődött, a Free Software Foundation ekkor kezdte meg egy szabad operációs rendszer fejlesztését, melynek a GNU nevet adta. A GNU Project projekt létrehozott egy átfogó szabad szoftver eszköztárat, mely minden Unix (tm) és hasonló operációs rendszer környezetben használható, például Linux-alapú rendszeren is. Ezek lehetővé teszik a különböző feladatok elvégzését a hétköznapiaktól kezdve (mint például fájlok másolása vagy törlése) a bűvökig (mint például programok írása és fordítása vagy számos dokumentum-formátum kifinomult szerkesztése). Bár nagyon sok csoport és magánszemély támogatja a Linuxot, a legnagyobb támogató a Szabad Szoftver Alapítvány, mely nem csak a legtöbb Linuxban használható eszköz alkotója, de mind a filozófiai alapot és közösséget megteremtette, amely a GNU/Linux létrejöttéhez vezetett. A Linux kernel 1991-ben indult fejlődésnek, mikor Linus Torvalds egy finn egyetemista bejelentette egy a Minix rendszermag helyettesítésére képes kernel egy korai változatát a comp.os.minix Usenet hírcsoportban. Lásd a Linux International Linux History Page lapját. Linus Torvalds és segítői folytatják a jelenlegi pár száz fejlesztő munkájának koordinálását. A linux-kernel listán vitatottak egy jó heti összefoglalója a Kernel Traffic. Továbbiak a linux-kernel listáról a linux-kernel lista FAQ-ban. A GNU és Linux-felhasználók tudnak legjobban válogatni a szoftverek között. Például rengeteg parancssoros héjprogram közül és számos grafikus munkakörnyezet közül válogathatnak. Ez az óriási választék gyakran lenyűgözi más operációs rendszer felhasználóit, akik mindezekre nem is gondoltak volna úgy, mint amelyek tetszés szerint kiválaszthatók. A GNU/Linux kevésbé hajlamos az összeomlásra, jobban kezeli az egyszerre futó programokat és biztonságosabb sok operációs rendszernél. Emiatt a GNU/Linux a legsebesebben terjedő operációs rendszer a kiszolgálók közt. Ma pedig már az otthoni és üzleti felhasználók között is egyre népszerűbb. 1.3. Mi a Debian GNU/Linux? A Debian elvei és módszerei és a GNU eszközök, illetve a Linux kernel és más fontos szoftverek alkotják a Debian GNU/Linux egyedülálló szoftver terjesztést. Ezt a terjesztést sok szoftver csomag alkotja. E terjesztés egyes csomagjai futtatható programokat, parancsfájlokat, dokumentációt és beállító információkat tartalmaznak, és mindegyikhez tartozik egy karbantartó, aki elsősorban felelős a csomag naprakészen tartásáért, hibajegyek követéséért és a becsomagolt szoftvert alkotó eredeti szerző(k) irányába folytatott párbeszédért. Hatalmas felhasználó táborunk és hibakövető rendszerünk együttműködése biztosítja a hibák gyors feltárását és megszüntetését. A Debian figyelme a részletekre adja egy jóminőségű, stabil és skálázható disztribúció létrehozását. A telepítés számos célra könnyen testreszabható, egy kizárólag tűzfal-célú telepítéstől egy ütőképes munkaasztalig éppúgy, mint a tudományos munkaállomásoktól a felső-kategóriás hálózati kiszolgálókig. A Debian különösen népszerű a haladó felhasználók között kiemelkedő technikai színvonala és a Linux közösség szükségletei és várakozásai iránti mély elkötelezettsége miatt. Mindezeken túlmenően a Debian számos olyan újdonsággal szolgált, melyek ma már általánosak. Például a Debian volt az 1. Linux terjesztés, mely egy szoftverek könnyű telepítését és eltávolítását adó csomagkezelő rendszert használt. Ezt túlszárnyalva szintén az 1. Linux terjesztés volt, amely újratelepítés nélkül frissíthető. A Debian megőrzi vezető szerepét a GNU/Linux rendszerek fejlesztésében. A fejlesztés folyamata mutatja a nyílt fejlesztési modell hatékonyságát -- még az olyan összetett feladatoknál is, mint egy teljes operációs rendszer építése és karbantartása. A Debian és leszármozattai legismertebb kiemelkedő képessége a csomagkezelő rendszere. Ez egy Debian rendszer gazdájának teljes felügyeletet biztosít a rendszerre telepített csomagok felett egyetlen csomag telepítésétől akár az egész operációs rendszer frissítéséig. Adott csomagok frissítése akár vissza is fogható. Akár az egyénileg fordított szoftverek függőség-kezelésére is képes. Rendszered védelmére "trójai" és más rosszindulatú szoftverek ellen a Debian kiszolgálók igazolják, hogy a feltöltött csomagok bejegyzett Debian karbantartóktól származnak. A Debian csomagolók nagy figyelmet szentelnek csomagjaik biztonságának. Ha biztonsági gond adódik egy feltöltött csomaggal, a javítások általában rendkívül gyorsan elérhetővé válnak. A Debian egyszerű frissítési lehetőségeivel a biztonsági frissítések automatikus letöltésre és telepítésre kerülhetnek. A legkiválóbb módszer a Debian GNU/Linux rendszer támogatásához és a fejlesztőkkel való párbeszédre a Debian Projekt által nyújtott levelezőlistákon nyílik (amikor ezt írjuk, több, mint 215 ilyen elérhető). A legkönnyebb mód feliratkozni ezekre a Debian levelezőlista feliratkozó oldal meglátogatásával és az ott található űrlap kitöltésével adódik. 1.4. Mi az a Debian GNU/Hurd? A Debian GNU/Hurd egy Debian GNU rendszer, melyben a monolitikus Linux kernelt a GNU Hurd -- egy a GNU Mach mikrokernel feletti kiszolgáló-készlet váltja. A Hurd még nincs kész, ezért nem való napi használatra, de töretlenül fejlődik. A Hurd fejlesztése jelenleg csak i386 architektúrán folyik, de a rendszer stabillá válásával más architektúrákon is elérhető lesz. További adatokért lásd a Debian GNU/Hurd oldalt és a < debian-hurd@lists.debian.org> listát. 1.5. A Debian beszerzése A Debian GNU/Linux letöltéséről vagy CD lemezek megvásárlásáról lásd a terjesztési weboldalt. A Debian tükrök listája tartalmazza a hivatalos Debian tükrök teljes listáját, így könnyű meglelni a legközelebbit. A Debian a telepítés után könnyen frissíthető. A telepítő folyamat segít beállítani a rendszert, így a telepítés végeztével a frissítés elvégezhető, ha szükséges. 1.6. E dokumentum legújabb változata E dokumentum folyamatosan frissül. Ellenőrizd a Debian 5.0 oldalt a Debian GNU/ Linux 5.0 kiadás legutóbbi adataiért. E telepítő kézikönyv frissített változatai a hivatalos Telepítő Kézikönyv oldalak címen vannak. 1.7. E dokumentum felépítése E dokumentum elsősorban a most kezdő Debian felhasználóknak szól. Megpróbál igazodni egy kezdő lehetséges hozzáértési szintjeihez. Ezzel együtt feltételezzük annak alapvető megértését, hogyan működnek a hardver összetevők a számítógépben. A haladó felhasználók is hasznos adatokat lelnek e dokumentumban, például a legkisebb telepítési méreteket, a Debian telepítő rendszer által támogatott hardvereket és így tovább. Jó, ha ők is megismerik e dokumentumot. Általában e kézikönyv sorban halad, végigvezet a telepítés folyamán indításától a befejezéséig. Itt vannak a Debian GNU/Linux telepítés lépései, és az egyes fejezetek rendre követik ezeket: 1. Ellenőrizzük, hogy a hardver megfelel-e a telepítő rendszer követelményeinek, ez a 2. fejezet - Rendszerkövetelmények. 2. A korábbi rendszer esetleges mentése, szükséges tervezés és hardver összeállítás a Debian telepítése előtt, ez a 3. fejezet - A Debian GNU/ Linux telepítése előtt. Ha több indítható rendszert tervezel, biztosítani kell azt, hogy legyen particionálható hely a merevlemezen a Debian használatához. 3. A következő, 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése során érjük el a különböző telepítési módokhoz szükséges telepítő fájlokat. 4. 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása , ez írja le a telepítő rendszer indítását. E fejezet hibaelhárító eljárásokat is leír, ha gondok vannak e lépéssel. 5. Magát a telepítést a 6. fejezet - A Debian Telepítő használata írja le. Ennek része a nyelv kiválasztása, egyes meghajtó-modulok konfigurálása, a hálózat beállítása, mellyel a hátralévő telepítő fájlok elérhetők egy Debian kiszolgálóról (ha nem teljes CD lemezről telepítünk), a merevlemezek felosztása azaz particionálása és az alaprendszer telepítése, végül különböző feladatok kiválasztása és telepítése. (A Debian rendszer számára szükséges partíciók beállításáról egyes adatok a C. függelék - Particionálás a Debian számára fejezetben vannak.) 6. Az újonnan telepített alaprendszer indítását a 7. fejezet - Az új Debian rendszer indítása írja le. A telepítés megtörténtével érdekes olvasmány lehet a 8. fejezet - A következő lépések. Milyen lehetőségekkel élhetünk?. Ez további hivatkozásokat ad úgy a Debian rendszerről, mint például a Unixról vagy arról, hogyan válts kernelt. Végül e dokumentumról és arról, hogyan segítheted mindent megtalálsz az E. függelék - Karbantartás fejezetben. 1.8. Dokumentációs segítséged köszönjük! Minden segítséget, javaslatot, és főleg foltot nagyra becsülünk. E dokumentum különböző állapotai megtalálhatók a http://d-i.alioth.debian.org/manual/ címen. Itt különböző architektúrák és nyelvek is elérhetők. A forrás szintén elérhető; lásd az E. függelék - Karbantartás fejezetet a lehetséges segítségről. Örülünk minden javaslatnak, megjegyzésnek, foltnak és hibajegynek (használd az installation-guide csomagot a hibákhoz, de ellenőrizd, hogy e hiba még nincs bejelentve). 1.9. A Szerzői jogról és a Szoftver licencekről Biztos olvastál már licenceket, melyek egyes kereskedelmi szoftverekkel érkeztek -- ezek általában azt mondják, hogy a szoftver csak 1 példányát használhatod 1 gépen. Ennek a rendszernek a licence nem ilyen. Sőt, bátorítunk, hogy telepítsd minden gépre az iskoládban vagy üzleti céljaidra. Adj barátaidnak is a telepítőből és támogasd, hogy ők is telepítsék fel! Akár ezerszámra is másolhatod, sőt akár el is adhatod -- pár szabályt betartva. A rendszer telepítéséhez és használatához fűződő ezen szabadságjogokat közvetlenül a Debian adja Neked, mivel ez egy szabad szoftver alapú rendszer. Ha egy szoftver megfelel a szabad szoftver meghatározásnak, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs szerzői jogi bejegyzés hozzá vagy olyan elvárást, hogy például egy szoftvert tartalmazó CD lemezt ingyen kéne adni. A szabad szoftver részben azt jelenti, hogy az egyes programok licencei nem követelnek pénzt a programok terjesztésének vagy használatának kiváltságáért. A szabad szoftver azt is jelenti, hogy nemcsak hogy bővítheted, kívánalmaidnak megfelelően alkalmazhatod, átalakíthatod a szoftvert, de ennek eredményét tovább is terjesztheted. Megjegyzés A Debian projekt, mely a felhasználókkal gyakorlatias, egyes csomagokat engedékenyen elérhetővé tud tenni, melyek nem felelnek meg a szabad szoftverekkel szemben támasztott szigorú elvárásainknak. E csomagok nem részei a hivatalos terjesztésnek és csak egyes Debian tükrök és 3. fél által készített CD-ROM lemezek contrib és non-free területeiről érhetők el; az archívumok elrendezéséről és tartalmáról lásd a Debian GYIK "A Debian FTP archívumok" részét. Rengeteg program a rendszerben a GNU General Public License nevű licenc alatt áll, melyre sokan sokszor csak "a GPL" néven hivatkoznak. A GPL megköveteli a programok bináris változatainak alapját képező forráskód elérhetővé tételét; ez biztosítja azt, hogy bármely felhasználó módosíthatja a szoftvert. E feltétel miatt a forráskód^[1] az összes ilyen programhoz elérhető a Debian rendszerben. A Debian rendszerben található programok többféle szerzői jogi formával is licenccel bírnak. A telepített csomagok szerzői jogi bejegyzéseit és licenceit a /usr/share/doc/csomag-név/copyright fájlban találod. A további adatokat a licencekről és arról, ahogy a Debian meghatározza, hogy egy szoftver elég szabad-e ahhoz, hogy bekerüljön a fő terjesztésbe, a Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG dokumentumban leled. A licencekben található jogi részek közti bejegyzések közül a legfontosabb, hogy e szoftverre nincs szavatosság. A programozók a közösség hasznára készítették. Nincs rá garancia, hogy a szoftver megfelel bizonyos célú felhasználásra. Fontos tényező, hogy mivel a szoftver szabad, módosíthatod azt igényeid szerint -- és magad is élvezed annak hasznát, hogy mások már tovább is fejlesztették a szoftvert ilyen módon. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[1] A Debian forráscsomagok eléréséről, kicsomagolásáról és belőlük binárisok építéséről lásd a Debian GYIK oldalt, a "Debian csomagkezelő rendszer alapjai" részt. 2. fejezet - Rendszerkövetelmények Tartalom 2.1. Támogatott hardver 2.1.1. Támogatott architektúrák 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás 2.1.3. Grafikus kártya támogatás 2.1.4. Laptopok 2.1.5. Többszörös processzorok 2.2. Telepítő média 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM 2.2.2. Merevlemez 2.2.3. USB háttértároló 2.2.4. Hálózat 2.2.5. Un*x vagy GNU rendszer 2.2.6. Támogatott tárolók 2.3. Perifériák és más hardverek 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése 2.4.2. Windows-specifikus hardver 2.5. Memória és lemezterület szükséglet 2.6. Hálózati csatoló hardverek 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók 2.6.2. Drótnélküli hálózati kártyák E fejezet leírja a Debian használatához szükséges hardvert. A GNU és Linux által támogatott hardverekről szóló további információkra utaló hivatkozásokat is ad. 2.1. Támogatott hardver A Debian nem igényel a Linux és a GNU eszköz-készletek által kívántnál több hardvert. Ezért minden gépen, melyen a Linux kernel, a libc, a gcc és a többi fut, és melyre a Debian portolva van, futtatható a Debian. Lásd a Debian portok oldalát a http://www.debian.org/ports/amd64/ címen a jelen AMD64 architektúra rendszerekről, melyek teszteltek a Debian rendszerrel. A jelen, AMD64 architektúra által támogatott összes különböző hardver konfiguráció leírásának megkísérlése helyett, e fejezet általános adatokat és még részletesebb adatokra való hivatkozásokat ad. 2.1.1. Támogatott architektúrák A Debian 5.0 12 nagy architektúrát támogat és minden architektúra számos változatát, melyeket "kivitelek" (flavors) néven említünk. ┌───────────────────┬────────────────┬─────────────────────────┬──────────────┐ │ Architektúra │ Debian │ Alarchitektúra │ Kivitel │ │ │ megnevezés │ │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │Intel x86-alapú │i386 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │AMD64 & Intel EM64T│amd64 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │DEC Alpha │alpha │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Netwinder és CATS │netwinder │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ARM és StrongARM │arm │Intel IOP32x │iop32x │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Intel IXP4xx │ixp4xx │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PA-RISC 1.1 │32 │ │HP PA-RISC │hppa ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PA-RISC 2.0 │64 │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │Intel IA-64 │ia64 │  │  │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │SGI IP22 (Indy/Indigo 2) │r4k-ip22 │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │SGI IP32 (O2) │r5k-ip32 │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │MIPS (big endian) │mips │Broadcom BCM91250A │sb1-bcm91250a │ │ │ │(SWARM) │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91480B │sb1a-bcm91480b│ │ │ │(BigSur) │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Cobalt │cobalt │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │ │r4k-kn04 │ │ │ │DECstation ├──────────────┤ │MIPS (little │ │ │r3k-kn02 │ │endian) │mipsel ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91250A │sb1-bcm91250a │ │ │ │(SWARM) │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Broadcom BCM91480B │sb1a-bcm91480b│ │ │ │(BigSur) │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Atari │atari │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │Amiga │amiga │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │68k Macintosh │mac │ │Motorola 680x0 │m68k ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │ │bvme6000 │ │ │ │ ├──────────────┤ │ │ │VME │mvme147 │ │ │ │ ├──────────────┤ │ │ │ │mvme16x │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │CHRP │chrp │ │IBM/Motorola │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │PowerPC │powerpc │PowerMac │pmac │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │PReP │prep │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │sun4u │ │ │Sun SPARC │sparc ├─────────────────────────┤sparc64 │ │ │ │sun4v │ │ ├───────────────────┼────────────────┼─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │IPL from VM-reader és │generic │ │IBM S/390 │s390 │DASD │ │ │ │ ├─────────────────────────┼──────────────┤ │ │ │IPL szalagról │szalag │ └───────────────────┴────────────────┴─────────────────────────┴──────────────┘ E dokumentum leírja a Debian AMD64 architektúrára telepítését. Ha más, Debian által támogatott architektúra érdekel, nézd meg a Debian portok oldalt. 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás A Linux Hardver Kompatibilitás HOGYAN leírásban megtalálható a támogatott perifériák listája. Ez a fejezet csak az alapokat emeli ki. 2.1.2.1. CPU Az AMD64 és Intel EM64T processzorok is támogatottak. 2.1.3. Grafikus kártya támogatás VGA-kompatibilis kijelző csatoló használatát ajánljuk a konzol terminálhoz. Sok éve már főleg ilyenek készülnek. A CGA, MDA, HDA és más ősi szabványok is működhetnek, ha nincs szükség X11 támogatásra. E leírásban X11 rendszert nem használjuk a telepítés alatt. A Debian támogatása az alapvető grafikus felülethez az X.Org X11 rendszerében adott támogatástól függ. A legtöbb AGP, PCI és PCIe videó kártya működik X.Org alatt. A támogatott grafikus buszok, kártyák, monitorok és mutató eszközök részletei a http://xorg.freedesktop.org/ címen találhatók. A Debian 5.0 az X.Org 7.3 változattal érkezik. 2.1.4. Laptopok A laptopok is támogatottak. Ezek gyakran specializáltak vagy nem-dokumentált hardvereket tartalmaznak. Annak ellenőrzéséért, hogy a laptopod jól működik-e GNU/Linuxszal, lásd a Linux Laptop oldalakat 2.1.5. Többszörös processzorok A több-processzoros támogatás -- melyre az angol "symmetric multi-processing" vagy SMP -- néven is hivatkoznak szintén elérhető ezen architektúrához. Az alap Debian 5.0 kernel-kép SMP-alternatíva támogatással került lefordításra. Ez azt jelenti, hogy a kernel érzékeli a processzorok (illetve processzor magok) számát és automatikusan kikapcsolja az SMP-t az 1-processzoros rendszereken. 2.2. Telepítő média E szakasz leírja, milyen média típusokat használhatsz a Debian telepítésére. Például, ha van egy flopi lemez meghajtód a gépen, telepíthető róla a Debian. Van egy egész, médiára szánt fejezet, a 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése, mely leírja minden média típus előnyét és hátrányát. Amennyiben odaugrasz, vissza is térhetsz majd ide. 2.2.1. CD-ROM/DVD-ROM Megjegyzés Ha e kézikönyvben azt látod: "CD-ROM", az a CD-ROM és DVD-ROM eszközökre egyaránt vonatkozik, mert az operációs rendszer szempontjából ez ugyanaz, kivéve egyes nagyon régi nem-szabványos CD-ROM meghajtókat, melyek nem SCSI vagy IDE/ATAPI elvűek. A CD-ROM alapú telepítés a legtöbb architektúrán támogatott. Az indítható CD-ROM lemezeket támogató gépeken teljesen flopi-mentes telepítés végezhető. Még ha a rendszer nem is támogatja a CD-ROM lemezről indítást, a CD-ROM más módokkal együtt használható a telepítésre, miután az indítás megtörtént másképpen; lásd itt: 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása. A SCSI és IDE/ATAPI CD-ROM meghajtók egyaránt támogatottak. Ráadásul az indító lemezek a Linux által támogatott nem-szabványos CD felületeket is támogatják (például Mitsumi és Matsushita meghajtók). Fontos tudni, hogy e modellek különleges indító paramétereket vagy más kezeléseket igényelnek, így a róluk való indítás nem túl örömteli. A Linux CD-ROM HOGYAN nagyon mély leírást tartalmaz a CD-ROM használatáról Linuxon. Az USB CD-ROM és az ohci1394 és sbp2 meghajtók által támogatott FireWire eszközök szintén támogatottak. 2.2.2. Merevlemez A telepítő rendszer közvetlen merevlemezről indítása egy újabb lehetőség számos architektúrán. Ez egy másik operációs rendszert igényel a telepítő merevlemezre töltéséhez. 2.2.3. USB háttértároló Sok Debian gépnél csak a telepítésre vagy mentésre merülne fel flopi és/vagy CD-ROM meghajtók használata. Ha üzemeltetsz pár kiszolgálót, alighanem eszedbe fog jutni e meghajtók elhagyása és USB háttértároló használata a rendszer telepítésére és (ha szükséges) visszaállítására. Ez kis rendszereknél is hasznos, ahol nincs hely felesleges meghajtóknak. 2.2.4. Hálózat A hálózat használható a telepítés alatt az ahhoz szükséges fájlok letöltésére. Hogy használt-e vagy nem, a választott telepítő módtól és egyes feltett kérdésekre adott válaszoktól függ. A telepítő rendszer a legtöbb hálózati kapcsolat típust támogatja (benne a PPPoE, de az ISDN és PPP nem) HTTP vagy FTP átvitellel. A telepítés után az ISDN és PPP is beállítható. A rendszer indítása hálózatról is lehetséges. A lemez-nélküli telepítés helyi hálózatról indítással és az összes helyi fájlrendszer NFS-csatolásával egy másik lehetőség. 2.2.5. Un*x vagy GNU rendszer Ha más Unix-szerű rendszert futtatsz, használhatod a Debian GNU/Linux telepítésére a debian-installer nélkül e kézikönyvben is leírt módon. Ez hasznos a másképp nem-támogatott hardvert használóknak vagy ha a gépen a telepítéskor nem lehet üzemszünet. E technikáról lásd a D.3. szakasz - A Debian GNU/Linux telepítése egy Unix/Linux rendszerből részt. 2.2.6. Támogatott tárolók A Debian indító lemezek kernelei úgy készülnek, hogy a lehető legtöbb rendszert támogassák. Természetesen ez nagyobb, több az adott gépen nem-használt meghajtót tartalmazó kernelt ad (lásd a 8.6. szakasz - Új rendszermag (kernel) fordítása részt saját kernel készítéséhez). A lehető legtöbb eszköz támogatása általában jó, ez biztosítja a Debian telepíthetőségét a legtöbb hardveren. Általánosságban a Debian telepítő rendszer támogatja a flopikat, IDE meghajtókat, IDE flopikat, párhuzamos portos IDE eszközöket, SCSI vezérlőket és meghajtókat, USB-t és FireWire-t. A támogatott szabvány fájlrendszerek mellett a FAT, Win-32 FAT bővítés (VFAT) és NTFS is támogatott. 2.3. Perifériák és más hardverek A Linux rengeteg hardver eszközt támogat, mint például az egereket, nyomtatókat, szkennereket, PCMCIA és USB eszközöket. Ezek nem kötelezőek a telepítéskor. Az USB eszközök általában tökéletesen működnek, csak pár USB billentyűzethez kell egyéni beállítás (lásd a 3.6.4. szakasz - Kivédendő hardver gondok részt). Ismét csak lásd a Linux Hardver kompatibilitás HOGYAN leírást a Linux által támogatott hardverről. 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor Az eladók egy köre a rendszereket Debian vagy más GNU/Linux terjesztéssel elő-telepítve szállítja. Más szoftverekkel szemben ez itt olcsó, így érdemes rászánni, mert így biztos lehetsz benne, hogy a GNU/Linux által legkiválóbban támogatott hardvert kapod. Ha arra kényszerülnél, hogy Windows rendszerrel csomagolt gépet kelljen vásárolnod, olvasd el nagyon alaposan a szoftver licencet, amit ír; ha taszít a licence, elutasíthatod azt és annak árát a kereskedő visszafizeti. Az Interneten a "windows refund" (vagy visszatérítés) kifejezéssel találhatsz még erről sok információt. A lényeg, hogy ha elő-telepítés nélküli akár használt gépet vennél, tudd, hogy a benne lévő hardvert a Linux kernel magas színvonalon támogatja. Ellenőrizd, hogy a hardver része a fenti összefoglalónak. Mindig mondd meg az eladónak, hogy milyen rendszert fogsz használni (esetünkben Linux-alapút). Támogasd a Linux-barát hardver-szállítókat. 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellőzése Egyes hardver-gyártók egyszerűen titkolják, hogyan lehet meghajtót írni eszközeikhez. Mások a dokumentációt titoktartáshoz kötik, mely tiltja a meghajtó Linux forrásának közzétételét. Míg ezeknek az eszközöknek a dokumentációi titkosak, valószínűleg Linux-támogatás nélkül kell árválkodniuk. Felszabadításuk Rajtad áll:) Ha elég sokan kérjük a dokumentáció hozzáférhetőségét, ők is rájönnek végre, hogy a szabad szoftver közösség egy fontos és egyre nagyobb piac. 2.4.2. Windows-specifikus hardver Zavaró jelenség a Windows-specifikus modemek és nyomtatók jelenléte. Ezek az eszközök sokszor kifejezetten e rendszerhez szabtak és rajtuk ilyen felirat: "WinModem" vagy "Kizárólag Windows-alapú számítógépekhez készült". Ezek általában a hardver beépített processzorainak eltávolításával készülnek egy Windows-meghajtóra bízva a munkájukat, melyet a gépen lévő fő CPU futtat. Ez a hardvert olcsóbbá teszi, de e megtakarítás általában nem jut a felhasználóhoz, sőt még drágább is lehet, mint a megfelelő, de beépített értelmet megtartó eszközök. 2 okból is erősen ajánlott kerülni e hardvereket. Az 1., hogy e gyártók általában nem teszik elérhetővé a forrásokat Linux meghajtó írásához. Ezen eszközök hardver és szoftver felülete általában tulajdonkorlátos, a dokumentáció csak titoktartási nyilatkozattal érhető el, vagy úgy sem. Ez meggátolja a szabad szoftver alatti használatot, mert a szabad szoftver forrása nyílt. A 2. ok, hogy így, a beépített feldolgozók eltávolításával, ezek munkáját az operációs rendszernek kell végezni ezen eszközöknél, gyakran valós-idejű elsőbbséggel, így a CPU nem érhető el sok programnak, míg meghajtja ezen eszközöket. Mivel egy átlagos Windows-felhasználó kevesebb programot futtat, a gyártók remélik, hogy ők egyszerűen nem veszik észre, hogy e hardver a CPU-t terheli. De még ezen rendszerek teljesítménye is lezuhan, mikor a gyártók eszközeik beépített feldolgozó erején spórolnak. Bíztathatod a gyártókat, hogy adják ki a dokumentációt és más szükséges erőforrásokat nekünk eszközeik programozásához, de a legjobb, ha egyszerűen mellőzöd őket, míg nem szerepelnek működőként a Linux Hardver Kompatibilitás HOGYAN leírásban. 2.5. Memória és lemezterület szükséglet You must have at least 56MB of memory and 500MB of hard disk space to perform a normal installation. Note that these are fairly minimal numbers. For more realistic figures, see 3.4. szakasz - Szükséges hardverkövetelmények. Installation on systems with less memory^[2] or disk space available may be possible but is only advised for experienced users. 2.6. Hálózati csatoló hardverek Minden Linux kernel által támogatott hálózati csatolót a telepítő rendszer is támogat; a moduláris meghajtók általában önműködően betöltődnek. Ez a legtöbb PCI és PCMCIA kártyára áll. ISDN esetén, a (régi) német 1TR6 D-csatorna protokoll nem támogatott; a debian-installer a Spellcaster BRI ISDN eszközöket sem támogatja. Az ISDN használata telepítéskor nem támogatott. 2.6.1. Firmware-t igénylő meghajtók A telepítő rendszer jelenleg nem támogat firmware-letöltést. Ezért a firmware betöltését igénylő meghajtókat használó hálózati kártyák alapból nem támogatottak. Ha nincs más NIC a telepítés alatt, a Debian GNU/Linux telepítése még mindig lehetésges teljes CD-ROM vagy DVD kép használatával. Válaszd a hálózat beállítás elhalasztása lehetőséget és telepítsd csak a CD/DVD lemezen elérhető csomagokból. A telepítés végeztével (az újraindítás után) telepítheted a szükséges meghajtót és firmware-t és beállíthatod a hálózatot. Fontos, hogy a firmware a meghajtótól külön csomagolva lehet és lehet, hogy nem elérhető a "fő" szakaszban a Debian GNU/Linux archívumban. Ha a meghajtóra magára van támogatás, lehetséges a NIC használata telepítéskor a firmware más médiumról a /usr/lib/hotplug/firmware könyvtárba másolásával. A telepítés végén, az újraindítás előtt ne feledd ezt a telepített rendszer ugyanezen könyvtárába is bemásolni. 2.6.2. Drótnélküli hálózati kártyák A drótnélküli csatolók általában szintén támogatottak, egy nagy előszóval. Sok drótnélküli adapter nem-szabad vagy a hivatalos Linux kernelben most nem elfogadott meghajtót igényel. E csatolók általában elindíthatók Debian GNU/ Linux alatt, de a telepítőben nem támogatottak. Ha nincs más NIC a telepítés alatt, a Debian GNU/Linux telepítése még mindig lehetésges teljes CD-ROM vagy DVD kép használatával. Élj azzal az eljárással, ami fent le van írva a firmware-t igénylő csatolók esetén. Pár esetben a szükséges meghajtó nem érhető el Debian csomagként. Ekkor utána kell nézni, van-e forráskód az interneten és le kell fordítani. Ennek módja túlmegy a kézikönyv célján. Ha nincs elérhető Linux meghajtó, esély az ndiswrapper csomag használata, mely lehetővé teszi egy Windows meghajtó használatát. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[2] Installation images that support the graphical installer require more memory than images that support only the textual installer and should not be used on systems with less than 56MB of memory. If there is a choice between booting the regular and the graphical installer, the former should be selected. 3. fejezet - A Debian GNU/Linux telepítése előtt Tartalom 3.1. A telepítő folyamat áttekintése 3.2. Mentsd el létező adataid! 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.2. Hardver-adatok forrásai 3.3.3. Hardver kompatibilitás 3.3.4. Hálózati beállítások 3.4. Szükséges hardverkövetelmények 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása 3.5.1. Particionálás DOS-ban vagy Windowsból 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás 3.6.1. A BIOS beállító menü behívása 3.6.2. Indító eszköz választás 3.6.3. Egyéb BIOS beállítások 3.6.4. Kivédendő hardver gondok E fejezet a Debian telepítés előkészületeit tárgyalja a telepítő indítása előtt. Szól az adatok mentéséről, a hardver adatainak begyűjtéséről, és bármilyen szükséges információ helyének meghatározásáról. 3.1. A telepítő folyamat áttekintése Először csak egy megjegyzés az újratelepítésről. A Debian esetében az olyan körülmény, mely újratelepítést igényelne rendkívül ritka; talán a merevlemez mechanikai hibája a leggyakrabb eset. Nagyon sok általános operációs rendszer teljes újratelepítést igényel számos kritikus hiba esetén vagy új verzióra való áttéréskor. Ezeknél a rendszereknél, még ha a teljes újratelepítés el is kerülhető, nagyon sokszor a programokat újra kell telepíteni, hogy működjenek az új rendszer alatt. A Debian GNU/Linux esetében a rendszer szinte mindig javítható, ha valami tönkremegy. A frissítések sohasem igényelnek teljes újratelepítést. A programok szinte mindig kompatibilisek a rendszer új kiadásaival. Ha egy program új változata újabb támogató szoftvereket igényel, a Debian csomagoló rendszer biztosítja az összes szükséges szoftver azonosítását és telepítését. A fő cél az újratelepítés elkerülése, ezért erre mindig végső lehetőségként gondolj. A telepítőnek nem célja egy létező rendszerre való újratelepítés. Ez itt a telepítő lépéseinek útiterve. 1. Mentsd el a létező adatokat vagy dokumentumokat a merevlemez azon részéről, melyre telepítesz. 2. Gyűjtsd össze a gép adatait és ha kell, a szükséges leírásokat a telepítés megkezdése előtt. 3. Hozz létre particionálható területet a Debian számára a merevlemezen. 4. Töltsd le a telepítő szoftvert és ha kell, a gép által igényelt kiegészítő meghajtó fájlokat (a Debian CD-felhasználóknak nem kell). 5. Hozd létre az indító szalagot/flopikat/USB meghajtókat, vagy töltsd le az indító fájlokat (a Debian CD-felhasználók általában tudnak az egyik CD-lemezről indítani). 6. Indítsd el a telepítő rendszert. 7. Válaszd ki a telepítés nyelvét. 8. Aktiváld az ethernet hálózati kapcsolatot, ha elérhető. 9. Hozd létre és csatold a partíciókat, melyre a Debian rendszert telepíteni akarod. 10. Kövesd az alaprendszer automata letöltését/telepítését/beállítását. 11. Telepíts egy boot betöltő programot, mely képes indítani a Debian GNU/Linux rendszert és/vagy a gépen már meglévő más rendszert. 12. Töltsd be az újonnan telepített rendszert először. A jelen AMD64 architektúrához lehetőség van a telepítő egy grafikus változata használatára. Több adatért a grafikus telepítőről lásd a D.6. szakasz - A grafikus telepítő részt. Ha gondok adódnak a telepítés során, jó, ha tudjuk, mely csomag mely lépésben szerepel. A fő szoftverek a telepítéskor: E kézikönyv fő tárgya a telepítő szoftver, a debian-installer. Érzékeli a hardvert és betölti a szükséges meghajtókat, a dhcp-client segítségével beállítja a hálózati kapcsolatot, a debootstrap programmal telepíti az alaprendszer csomagjait és futtatja a tasksel programot lehetővé téve egyes további szoftverek telepítését. Több program szerepet játszik e folyamat kis részeiben, de a debian-installer elvégezte teendőit az új rendszer 1. betöltésével. A rendszer hangolásához a tasksel lehetővé teszi előre megadott szoftver-kötegek telepítését, mint például Web kiszolgáló vagy Asztali környezet. Fontos, hogy a telepítés alatt telepítünk-e grafikus asztali környezetet vagy sem, mely az X11 alap ablakozó rendszerből és valamely grafikus asztali környezetből áll. Ha kiveszed az "Asztali környezet" feladatot, csak egy alap, főleg parancssor-vezérelt rendszert kapsz. Az Asztali környezet feladat telepítése opcionális, mert sok helyet foglal és mert sok Debian GNU/Linux rendszer alapvetően kiszolgáló, melynek nincs szüksége grafikus felhasználói felületre. Tehát ne feledd el: az X11 ablakozó rendszer teljesen elkülönül a debian-installer működésétől és egy sokkal összetettebb dolog. Az X ablakozó rendszer telepítésének és hibajavításának teljesen átfogó leírása nem célja e kézikönyvnek. 3.2. Mentsd el létező adataid! A telepítés előtt, mentsd el fontos fájljaid. Ha most először telepítesz egy nem a géppel szállított operációs rendszert, valószínűleg újra kell particionálnod a lemezt, hogy helyet csinálj a Debian GNU/Linux rendszernek. Egy lemez particionálásakor mindig számításba kell venni az adatok elvesztését, függetlenül a használt programtól. A telepítéskor használt programok elég megbízhatók és évek óta használtak, de épp, mivel nagyon hatásosak, a felhasználó hibái drágák lehetnek. A mentés után is figyelmesen kell őket használni, és átgondolni az adott válaszokat és műveleteket. 2 perc gondolkodással akár több óra kellemetlen és szükségtelen munka takarítható meg. Ha több-rendszeres telepítést készítesz, legyenek meg a terjesztési médiumok. Főleg az indító meghajtó újraparticionálásakor szükség lehet a boot betöltő újratelepítésére, vagy akár az egész operációs rendszerére és az érintett partíciók fájljaira. 3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.1.1. Telepítő kézikönyv E dokumentum, mely a Debian következő kiadásához tartozó Telepítő Útmutató fejlesztői változata különböző formátumok és fordítások hivatkozásain mindig elérhető. 3.3.1.2. Hardver leírás Hasznos adatokat tartalmaz az adott hardver beállításáról vagy használatáról. ● Linux Hardver Kompatibilitási HOGYAN 3.3.2. Hardver-adatok forrásai Általában a telepítő felismeri a hardvert. De a felkészülésért, ajánljuk a hardverrel való megismerkedést a telepítés előtt. A hardver-adatok beszerzési helyei: ● Az egyes hardverekkel adott kézikönyvek. ● A gép BIOS beállító képernyője. Ez a gép bekapcsolásakor egy billentyű-kombinációval megnézhető. A kombinációt az alaplap leírásában leled. Ez gyakran a Delete billentyű (a gép sokszor kiírja). ● Az egyes hardverek csomagolásai és dobozai. ● A rendszer ablak az esetleges windows vezérlőpultban. ● Egy már használt operációs rendszer rendszer-parancsai és eszközei ideértve a fájlkezelő programok által írtakat. Ez különösen jó a RAM és merevlemez adatokhoz. ● A rendszergazda vagy Internet szolgáltató. Ezek megadják a szükséges hálózati és email beállításokat. 3.1. táblázat - Egy telepítéshez szükséges hardver adatok ┌────────────┬────────────────────────────────────────────────────────────────┐ │ Hardver │ A sokszor szükséges adatok │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Számuk. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Sorrendjük a rendszeren. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │IDE vagy SCSI-felület (a legtöbb gép IDE). │ │Merevlemezek├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Elérhető szabad hely. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Partíciók. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │A más rendszereket tartalmazó partíciók. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott felbontások. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Vízszintes frissítés. │ │Monitor ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Függőleges frissítés. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott színmélység (színek száma). │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Képernyő méret. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Típus: soros, PS/2, vagy USB. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Port. │ │Egér ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Gyártó. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Gombok száma. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │Hálózat ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Adapter típusa. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │Nyomtató ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott nyomtatási felbontások. │ ├────────────┼────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Modell és gyártó │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │Videó kártya│Elérhető videó RAM. │ │ ├────────────────────────────────────────────────────────────────┤ │ │Támogatott felbontások és színmélységek (ezt a monitor │ │ │képességeivel is össze kell vetni). │ └────────────┴────────────────────────────────────────────────────────────────┘ 3.3.3. Hardver kompatibilitás A legtöbb neves termék jól működik Linuxon. Ráadásul a Linux általi hardver támogatás naponta növekszik. Ezzel együtt van még olyan operációs rendszer, mely még több hardvert támogat. Például Linux alatt sokszor nem fut olyan hardver, mely megköveteli egy aktuális Windows-verzió futását. Bár sok Windows-specifikus hardver működtethető Linuxon, ez sokszor külön beállítást igényel. Sokszor ezek csak egy bizonyos Linux-kernellel működnek, ezért hamar elavulnak. Az úgynevezett win-modemek a legtipikusabb példái ezeknek. E mellett egyes nyomtatók és hasonlók is ide tartoznak. A kompatibilitás ellenőrzése: ● A gyártó weblapján új meghajtók ellenőrzése. ● Weblapok és kézikönyvek az emulációról. A kevésbé ismert márkák sokszor ismertebbek meghajtóit vagy beállításait használják. ● Az architektúrának megfelelő Linux weblapok hardver kompatibilitási listáinak ellenőrzése. ● Más felhasználók tapasztalatai az Interneten. 3.3.4. Hálózati beállítások Ha a gép folyamatosan hálózaton van (például ethernet vagy hasonló kapcsolat -- nem PPP), a hálózati rendszergazda megadja. ● Gépnév (általában önállóan megadható). ● Tartomány (domain) név ● A gép IP címe. ● Az adott hálózat hálózati maszkja. ● Az alapértelmezett átjáró IP címe az útválasztáshoz, ha a hálózatnak van átjárója. ● A hálózaton DNS (Domain Name Service) kiszolgálóként használható rendszer. Ha a rendszergazda azt mondja, hogy DHCP kiszolgáló elérhető és ajánlott, akkor nincs szükség ezekre az adatokra, mert a DHCP kiszolgáló közvetlenül átadja ezeket a gépnek a telepítő folyamat során. Drótnélküli hálózat esetén ezek is kellenek: ● A drótnélküli hálózathoz tartozó ESSID. ● WEP biztonsági kulcs (ha alkalmazható) 3.4. Szükséges hardverkövetelmények Ha megvannak a gép adatai, ellenőrizd, hogy megfelelnek-e a tervezett telepítési módnak. Igény szerint az alábbi táblázatban ajánlott pár hardvernél gyengébb is kipróbálható. Ám sok felhasználót felkavarhat, ha fittyet hány e javaslatokra. A Pentium 4, 1GHz system is the minimum recommended for a desktop system. 3.2. táblázat - Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények ┌──────────────┬───────────────┬──────────────┬───────────┐ │Telepítő típus│RAM (minimális)│RAM (ajánlott)│Merevlemez │ ├──────────────┼───────────────┼──────────────┼───────────┤ │Asztal nélkül │64 megabájt │256 megabájt │1 gigabájt │ ├──────────────┼───────────────┼──────────────┼───────────┤ │Asztallal │64 megabájt │512 megabájt │5 gigabytes│ └──────────────┴───────────────┴──────────────┴───────────┘ A tényleges legkisebb memória sokkal kevesebb, mint e táblázat számai. Architektúrától függően a Debian telepítése minden funkcióval együtt is lehetséges 20MB (s390) és 48MB (i386 és amd64) között is. A lemezre is ez áll különös tekintettel a választott alkalmazásokra; lásd a D.2. szakasz - Feladatokhoz szükséges hely részt további adatokért erről. A Debian segítségével lehetőség van nagyon régi gépeken is nagy grafikus asztali környezetek használatára és vannak erre szabottak is illetve egyszerűbb ablakkezelők, melyek nem olyan böhömök, mint a GNOME vagy KDE; a legjobb ilyen az xfce4, de az icewm vagy wmaker mellett vannak még mások is. Kiszolgálóknál nem lehet pontosan megmondani az átlagos memória és hely igényt, mert ez nagyban attól függ, mire használjuk a kiszolgálót. Ne feledd, e méretek nem tartalmaznak minden fájlt, a felhasználói fájlokat, leveleket és adatokat. Mindig légy bőkezű a saját fájljaid és adatait számára adott hellyel. A Debian GNU/Linux rendszer alapjainak sima használatához szükséges helyet szintén beszámítottuk ezekbe az ajánlott rendszer-követelményekbe. Főleg a /var tartalmaz sok állapot adatot a Debian rendszerről szabványos napló fájljaival együtt. A dpkg fájlok (a telepített csomagok adataival) könnyen elérhetik a 40 MB méretet. Az apt-get is ide teszi a letöltött fájlokat telepítés előtt. Általában legalább 200 MB helyet számíts a /var számára és többet grafikus asztali környezet telepítése esetén. 3.5. Több-rendszeres gép elő-particionálása A lemez particionálása annak részekre választását jelenti. Minden rész független egymástól. Ez a házban lévő falakhoz hasonló; egy bútor egy szobában nincs hatással a másik szobára. Ha már van egy másik rendszered is a gépen (OpenBSD, NetBSD, FreeBSD, Solaris, MacOS, OS/2, Windows 9x/NT/2000/XP/2003/Vista...) és arra a lemezre akarod tenni a GNU/Linux rendszert is, szükség lehet a lemez újraparticionálására. A Debian önálló partíciókat igényel. A Windows vagy MacOS partíciótól külön kell választani, ha ezeket megtartanánk. Képes megosztani partíciókat egyéb GNU/ Linux rendszerekkel, de ezt itt nem írjuk. Legalább a Debian gyökér számára önálló partíciót kell adni. A már meglévő rendszerhez tartozó particionáló eszközzel megtudhatók a jelenlegi partíciók, ilyen például az fdisk vagy pqmagic. A partíciós eszközökkel mindig megnézhetők a létező partíciók módosítás nélkül. Általában egy partíció és a rajta lévő fájlrendszer cseréje törli az ott lévő adatokat. Ezért mentsd őket az újraparticionálás előtt. A ház példájával élve, a bútorok kivihetők az utcára a falak elmozdítása előtt, így biztosan nem sérülnek. Ha a gépben több merevlemez van, az egyik a Debian rendszerre szánható. Ilyenkor már mehet is a telepítés, az elvégzi a particionálást. If your machine has only one hard disk, and you would like to completely replace the current operating system with Debian GNU/Linux, you also can wait to partition as part of the installation process (6.3.2. szakasz - Particionálás és csatolási pont választás), after you have booted the installation system. However this only works if you plan to boot the installer system from tapes, CD-ROM or files on a connected machine. Consider: if you boot from files placed on the hard disk, and then partition that same hard disk within the installation system, thus erasing the boot files, you'd better hope the installation is successful the first time around. At the least in this case, you should have some alternate means of reviving your machine like the original system's installation tapes or CDs. Ha a gépen már több partíció van és elég hely biztosítható egy vagy több partíció törlésével vagy áthelyezésével, akkor is rögtön indítható a Debian telepítő, melyre lehet számítani a particionáláskor. Érdemes lehet elolvasni az alábbiakat, melyben vannak különleges esetek, például a létező partíciós tábla partícióinak sorrendje, mely egyes esetekben a telepítés előtti particionálásra késztet. Ha a gépen 1 vagy több FAT vagy NTFS fájlrendszer van, melyet DOS és Windows használ, a Debian telepítő particionálója ezeket képes átméretezni. Ha a fentiek egyike sem igaz, a telepítés előtt particionálni kell a Debian számára szükséges hely létrehozásához. Ha egyes partíciókat később majd más rendszerek fogják használni, azok saját particionáló programjaival is létre lehet majd hozni. Egyes particionáló programok hibái miatt ajánljuk, ne más rendszerek particionáló programjaival hozd létre a Debian GNU/Linux partícióit. Legfeljebb azok saját partícióit hozd majd létre azokkal. Ha több rendszert is telepítesz egy gépre, és kezdő vagy ebben, akkor általában jobb, ha előbb a többi rendszert rakod fel Linuxod előtt. Az újabb Windowsok és egyes operációs rendszerek telepítése után általában újra indíthatóvá kell tenni a Linuxot, vagy teljesen lerombolják azt, vagy nem-saját partícióik újraformázására köteleznek. Ezek általában megoldhatók vagy elkerülhetők, de a többi rendszer előbbi telepítése átmenetileg megspórol egy kis tanulást. Ha 1 merevlemezed van 1 partícióval (általános az asztali gépeknél) és a Debian mellé más rendszert is akarsz, a lépések legegyszerűbb sora: 1. Mentsd el a gépről a legfontosabb adataidat. 2. Indíts a másik rendszer telepítő médiumáról, ilyen például a CD-ROM vagy szalag. 3. Használd a partíciós eszközöket az adott rendszer partíciói létrehozásához. Az elején feltétlenül hagyj egy hely-fenntartó partíciót vagy üres helyet a Debian GNU/Linux számára. 4. Telepítsd az adott rendszert új partíciójára. 5. Ellenőrizd, hogy az adott rendszer indul és töltsd le a Debian telepítő indító fájlokat. 6. Indítsd a Debian telepítőt és futtasd le a Debian telepítését. 3.5.1. Particionálás DOS-ban vagy Windowsból Ha létező FAT vagy NTFS partíciót kezelsz, ajánlott az alábbi mód használata esetleg az azokat használó rendszerek beépített eszközeinek alkalmazása. Amúgy nem érdemes az adott rendszereket használni; a Linux particionáló eszközök sokkal jobb munkát végeznek. Ha nagy IDE lemezed van, és nem használsz sem LBA címzést, sem átfedő meghajtókat (a merevlemez-gyártók gyakran mellékelik) sem új (1998 utáni) BIOS-t, mely támogatja a nagy lemezekhez való hozzáférési bővítéseket, akkor ennek megfelelően kell megadni a Debian indító partíciót. Ebben az esetben a merevlemez első 1024 cilinderére kell tenni (BIOS általi módosítás nélkül körülbelül 524 MB). Ez a létező FAT vagy NTFS partíció áthelyezését igényelheti. 3.5.1.1. Veszteségmentes újraparticionálás DOS-ból, Win-32-ből vagy OS/2-ből indítva Az egyik legnépszerűbb telepítés egy olyan gépre telepíteni, melyen már van egy DOS (+ netán Windows 3.1), Win32 (mondjuk 95, 98, Me, NT, 2000, XP, 2003, Vista) vagy OS/2 és a Debian ugyanarra a lemezre menne a korábbi rendszer megőrzésével. A telepítő támogatja az e rendszerek által használt FAT és NTFS fájlrendszerek átméretezését. Indítsd a telepítőt, válaszd ki a Kézi szerkesztés lehetőséget, jelöld ki az átméretezendő partíciót és add meg az új méretét. A legtöbb esetben ez tökéletesen működik és egyáltalán nem lesz szükség az alább leírt módra. Mielőtt továbbmennénk, el kell dönteni, hogyan legyen felosztva a lemez. Ebben a részben egyszerűen csak 2 újra osztunk egy partíciót. Egy az eredeti rendszert tartalmazza majd, a másik a Debian számára készül. A Debian telepítése során lehetőség lesz a Debian rész ízlés szerinti felhasználására, például cserehelyként és fájlrendszerként. A terv az összes adat mozgatása a partíció elejére a partíció adatok módosítása előtt, így semmi nem vész el. A lehető legkevesebbet végezzük az adatok mozgatása és az újraparticionálás közt, így gyakorlatilag nincs esély, hogy közben egy fájl a partíció végéhez közel íródjon, így lehet a legnagyobb új partíciót létrehozni. Először szükség lesz egy fips programra, mely elérhető a legközelebbi Debian tükör tools/ könyvtárából. Csomagold ki az archívumot és másold a RESTORRB.EXE, FIPS.EXE és ERRORS.TXT fájlokat egy indítható flopira. Indítható flopi a sys a: paranccsal hozható létre DOS-ban. A fips nagyon jó dokumentációval rendelkezik, melyet érdemes elolvasni. El kell, ha lemeztömörítő-meghajtót vagy egy lemezkezelőt használsz. Hozd létre a lemezt és olvasd el a dokumentációt mielőtt töredezettség-mentesíted a lemezt. Ezután minden adatot a partíció elejére kel mozgatni. A defrag parancs, mely a DOS 6.0+ része könnyen elvégzi ezt. Lásd a fips dokumentációját más hasonló szoftverekért. Windows 9x+ esetén a defrag parancsot onnan kell futtatni, mert a DOS nem érti a VFAT-ot, mely hosszú fájlneveket támogat e rendszereken. A töredezettség-mentesítő után (mely nagy lemezeknél eltarthat egy ideig) indíts újra a fips lemezzel, mely a flopi-meghajtóban van. Gépeld be ezt: a:\ fips és kövesd az utasításokat. Jó tudni, hogy egyéb partíció-kezelők is vannak, ha a fips nem válna be. 3.5.1.2. Particionálás DOS számára DOS meghajtók particionálásakor, vagy DOS partíciók átméretezésekor Linux eszközökkel, többen gondokat észleltek a kapott FAT partíciókkal való munka során. Például egyeseknél lassú működés, állandó scandisk gondok, vagy fura hibák jelentkeztek DOS-ban vagy Windowsban. Ha létrehozol vagy átméretezel egy partíciót DOS-hoz, nullázd az első pár szektort. Ezt megteheted a DOS format parancsát megelőzve az alábbi paranccsal Linuxból: # dd if=/dev/zero of=/dev/hdXX bs=512 count=4 3.6. Telepítés-előtti hardver és operációs rendszer beállítás E szakasz átvisz a telepítés-előtti hardver beállításon, ha van, ami szükséges a Debian telepítése előtt. Általában ellenőrizzük, és ha kell cseréljük a firmware beállításokat. A "firmware" a hardverbe épített mag szoftver; általában az indítási folyamatban játszik szerepet (a bekapcsolás után). A Debian GNU/Linux megbízhatóságára ható jól ismert hardver gondokat is hangsúlyozzuk. 3.6.1. A BIOS beállító menü behívása A BIOS egy a gép indításához szükséges eszköz, vagyis egy olyan, mellyel indítható az operációs rendszer, mely hozzáfér a hardverhez. A hagyományos rendszereken BIOS van, s valószínűleg egy BIOS beállító menü, mellyel konfigurálható. Telepítés előtt biztosnak kell lenni, hogy a BIOS beállításai helyesek; e nélkül váratlan összeomlások lehetnek vagy lehetetlenné válik a Debian telepítése. E szakasz további része a http://www.faqs.org/faqs/pc-hardware-faq/part1/ cím "Hogy léphetek a CMOS beállító menübe?" kérdés válaszából származik. A BIOS (vagy "CMOS") beállító menü elérési módja attól függ, ki írta az adott BIOS szoftvert: AMI BIOS Delete a POST alatt (bekapcsolás utáni ön-teszt) Award BIOS Ctrl-Alt-Esc vagy Delete a POST alatt DTK BIOS Esc a POST alatt IBM PS/2 BIOS Ctrl-Alt-Insert a Ctrl-Alt-Delete után Phoenix BIOS Ctrl-Alt-Esc vagy Ctrl-Alt-S vagy F1 Adatok más BIOS rutinok meghívásához itt: http://www.tldp.org/HOWTO/ Hard-Disk-Upgrade/install.html. Pár AMD64 gépen nincs CMOS beállító menü a BIOS területén. Ezek szoftveres CMOS beállítást igényelnek. Ha nincs Telepítő és/vagy diagnosztikai lemezed a géphez, legrosszabb esetben egy shareware/freeware program kell. Próbálkozhatsz itt: ftp://ftp.simtel.net/pub/simtelnet/msdos/. 3.6.2. Indító eszköz választás A legtöbb BIOS beállító menü lehetővé teszi a rendszert indító eszközök kiválasztását. Ez dönti el, milyen sorrendben keressen indítható operációs rendszereket az eszközökön, sok BIOS esetén olyen buta nevekkel, mint A: (az 1. flopi lemez), majd az 1. CD-ROM eszköz (talán úgy jelenik meg, mint D: vagy E:), majd C: (az 1. merevlemez). E beállítás teszi lehetővé egy flopi vagy egy CD-ROM indítását, melyek a Debian telepítésének legnépszerűbb eszközei. Újabb SCSI vezérlőre kötött CD-ROM eszköz esetén általában lehet erről indítani. Csak be kell kapcsolni a CD-ROM indítást a vezérlő SCSI-BIOS részén. Egy másik népszerű lehetőség egy USB tároló eszközről indítás (USB kulcs vagy pendrive is a neve). Pár BIOS tud közvetlenül egy USB tároló eszközről indítani, egyesek nem. Ha nem látsz pont ilyet, még mindig működhet az "Eltávolítható meghajtó" vagy "USB-ZIP" beállítás USB eszközről indításhoz. Íme pár részlet az indító sorrend beállításához. A telepítés után érdemes majd úgy beállítani, hogy rögtön a merevlemezről induljon. 3.6.2.1. Indító sorrend cseréje IDE gépeken 1. A gép indulásakor üsd le a BIOS beállító billentyűt. Ez gyakran a Delete billentyű. Ha amúgy nem derül ki, akkor természetesen nézd meg az alaplap füzetében. 2. Keresd meg az indító sorrendet a beállító segéd-programban. Helye BIOS-függő, de megtalálod a meghajtókat soroló mezőt. Sok buta IDE gépben van C, A, cdrom vagy A, C, cdrom bejegyzés. E buta gépekben a C egy merevlemez, az A egy flopi meghajtó. 3. Állítsd be, hogy a CD-ROM legyen az 1., a flopi a 2. indító. Általában a Page Up vagy Page Down billentyűk köröznek a lehetséges választások közt. 4. Mentsd módosításaid. A képernyő utasításai megmondják, hogyan. 3.6.2.2. Indító sorrend módosítása SCSI gépeken 1. A gép indulása után, üsd le a SCSI beállításba lépő billentyűt. A SCSI beállító program elindítható miután a memória ellenőrzés megvolt és megjelent a BIOS segéd-program indítása módjának üzenete. A billentyűk a használt segéd-programtól függenek. Gyakran Ctrl-F2. Azért olvasd el a hardver leírását a pontos adatokért. 2. Keresd meg az indító sorrend beállítást. 3. Állítsd be, hogy a CD meghajtó SCSI azonosítója legyen az 1. a listában. 4. Mentsd módosításaid. A képernyőn lévő utasítások megmondják, hogyan. Gyakran az F10 billentyűvel. 3.6.3. Egyéb BIOS beállítások 3.6.3.1. CD-ROM beállítások Pár BIOS rendszer (például Award BIOS) megpróbálja önműködően beállítani a CD sebességet. Ha túlhajtja, kézzel is beállítható. Ha sok seek failed üzenet jön, akkor jó ez. 3.6.3.2. Kiterjesztett vagy kibővített memória Ha a rendszer kiterjesztett és kibővített memóriát is ad, állítsd a lehető legtöbb kiterjesztett memóriára. A Linux kiterjesztett memóriát használ, a bővített memória területet mellőzi. 3.6.3.3. Virus Protection Kapcsold ki a vírus-figyelmeztetést. GNU/Linux alatt a Linux kernel által adott fájlrendszer jogok és védett memória miatt a vírusok ártalmatlanok^[3]. 3.6.3.4. Shadow RAM Az alaplap talán ilyet nyújt: shadow RAM vagy BIOS gyorstár. Talán ilyet látsz: "Video BIOS Shadow", "C800-CBFF Shadow" és így tovább. Legyen Disable, vagy kikapcsolt minden árnyék RAM. Az árnyék RAM az alaplapi ROM és pár vezérlő kártya elérésének gyorsítását szolgálja. A Linux nem használja ezeket, saját, gyorsabb szoftvere van erre. Az árnyék RAM kikapcsolása elérhetővé teszi más programoknak; az árnyék RAM bekapcsolása ütközhet a hardver eszközök Linux elérésével. 3.6.3.5. Memory Hole Ha a BIOS ilyesmit ad: "15-16 MB Memory Hole", kapcsold ki ezt. A Linux jól használja és várja a memória területet, ha van ennyi. Van egy Intel Endeavor alaplap, melyen van egy "LFB" vagy "Linear Frame Buffer" opció. Beállításai: "Disabled" és "1 Megabyte". Állítsd erre: "1 Megabyte". Kikapcsoláskor a telepítő flopi nem olvas rendesen, és a gép mindig összeomlik. Mikor ezt írom, nem értjük, mi van ezzel az eszközzel -- a lényeg, hogy működik így, e nélkül nem. 3.6.3.6. Advanced Power Management Ha az alaplap APM támogatást nyújt, állítsd be, hogy ez felügyelje az energia gazdálkodást. Kapcsold ki a készenlét, felfüggesztés és alvó módokat és a merevlemez leállító időzítőt. A Linux jobban kezeli e módokat. 3.6.4. Kivédendő hardver gondok USB BIOS támogatás és billentyűzetek. Ha nincs AT-billentyűzeted csak USB modelled, lehet, hogy be kell kapcsolni a régi AT billentyűzet emulációt a BIOS beállításban. Csak akkor tedd, ha a telepítő rendszer nem tudja használni a billentyűzetedet USB módban. Más rendszereken meg (főleg laptopokon) ki kell kapcsolni az USB támogatást, ha a billentyűzet nem válaszol. Lásd az alaplap kézikönyvét és a BIOS "Régi billentyűzet emuláció" vagy "USB billentyűzet támogatás" opcióit. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[3] A telepítés után bekapcsolhatod a Boot Szektor védelmet. Ez nincs hatással a Linux védelmére, de ha Windowst is használnál, katasztrófát előzhet meg. A Mester Boot Rekord (MBR) szempontjából nincs semmi tennivaló a boot kezelő beállítása után. 4. fejezet - A rendszer telepítő média elérése Tartalom 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről 4.2.1. A telepítő képek fellelése 4.3. Fájlok előkészítése USB tároló indításhoz 4.3.1. Fájlok másolása -- a könnyű mód 4.3.2. Fájlok másolása -- a rugalmas mód 4.3.3. ISO kép hozzáadása 4.3.4. Az USB tár indítása 4.4. Fájlok előkészítése merevlemez indításhoz 4.4.1. Merevlemez telepítő indítás LILO vagy GRUB használatával 4.5. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz 4.5.1. BOOTP kiszolgáló beállítása 4.5.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása 4.5.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása 4.5.4. TFTP képek helyükre tétele 4.6. Automata telepítés 4.6.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek A Debian GNU/Linux legegyszerűbb telepítése a Hivatalos Debian CD-ROM Készlet segítségével lehetséges. Ez boltban is megvásárolható (lásd a CD-forgalmazók oldalát). A CD-ROM képek letölthetők egy Debian tükörről is, így egy közepes hálózati kapcsolattal és egy CD-íróval a CD-ROM készlet egyénileg is elkészíthető. Ha a géped nem támogatja a CD lemezről indítást, noha van CD készleted, más módszerek is léteznek például: merevlemez, usb tár, hálózati indítás, vagy a kernel kézi betöltése a CD lemezről a rendszer telepítő indításához. A más módszerű indításhoz szükséges fájlok is rajta vannak a CD lemezen; a Debian hálózati archívum és a CD mappa-szervezése egyezik. Így, mikor alább az indításhoz szükséges archívum fájl ösvényeket látod, e fájlok a CD egyező könyvtáraiban és alkönyvtáraiban vannak. Mihelyst a telepítő elindult, minden fájlt megtalál a CD lemezen. Ha nincs CD-készleted, le kell töltened a telepítő rendszer fájlokat és elhelyezni őket merevlemezen vagy usb táron vagy egy kapcsolódó gépen így erről indítható a telepítő. 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökről A legközelebbi (és alighanem leggyorsabb) tükör megtalálásához lásd a Debian tükrök listáját. Fájlok letöltésekor egy Debian tükörről ügyelj, hogy az mindig bináris módban történjen, ne szöveges vagy automata módban. 4.2.1. A telepítő képek fellelése A telepítő képek minden Debian tükrön a debian/dists/lenny/main/installer-amd64 /current/images/ könyvtárban vannak -- a MANIFEST fájl felsorolja őket és céljaikat. 4.3. Fájlok előkészítése USB tároló indításhoz Egy USB tároló előkészítése egy USB támogató, GNU/Linux alatt futó rendszerrel lehetséges. Győződj meg, hogy az usb-storage modul be van-e töltve (modprobe usb-storage) és tudd, hogy az USB tár mely SCSI eszközön került leképezésre (e példában a szokásos /dev/sda eszközre hivatkozunk). Természetesen a tároló írás-védője legyen kikapcsolva. A tároló mérete legalább 256 MB legyen (a kisebb telepítések is lehetségesek a 4.3.2. szakasz - Fájlok másolása -- a rugalmas mód rész szerint). 4.3.1. Fájlok másolása -- a könnyű mód Van egy minden-egyben hd-media/boot.img.gz fájl, benne az összes telepítő fájl (a kernel is), a SYSLINUX és beállító fájlja. Csak ki kell bontani az USB tárra: # zcat boot.img.gz > /dev/sda Figyelem E módszer töröl minden korábbit az eszközön. Figyelj oda, hogy a helyes eszköz-nevet használod. Ezután csatold fel az USB tárolót (mount /dev/sda /mnt), melyen most egy FAT fájlrendszer van, és másolj rá egy Debian netinst vagy businesscard ISO képet (lásd ezt: 4.3.3. szakasz - ISO kép hozzáadása). Csatold le (umount /mnt) és kész. 4.3.2. Fájlok másolása -- a rugalmas mód Ha nagyobb rugalmasságot akarsz vagy követni pontosan az eseményeket, az alábbi módszer is használható. 4.3.2.1. USB tár particionálása AMD64 gépen Bemutatjuk egy memória tár 1. partíciójának használatát az egész eszköz helyett. Megjegyzés Mivel bármilyen furcsa a legtöbb USB memórián eleve egy FAT16 partíció van, így nem biztos, hogy újra kell particionálnod, vagy formázni azt. Ha viszont ezt szeretnéd, használd a cfdisk vagy bármely más particionáló eszközt FAT16 partíció létrehozásához, majd hozd létre a fájlrendszert így: # mkdosfs /dev/sda1 Figyelj, hogy helyesen add meg az eszköz nevét. Az mkdosfs a dosfstools Debian csomagban van. Hogy a kernel elinduljon az USB tárról indítás után, egy boot betöltőt teszünk rá. Noha bármely boot betöltő (például LILO) működik, a SYSLINUX kényelmes, mert FAT16 partíciót használ és pusztán egy szöveges fájl szerkesztésével állítható. Minden FAT fájlrendszert támogató operációs rendszer használható a boot betöltő beállításainak módosítására. A SYSLINUX FAT16 partícióra helyezéséhez az USB tárra, telepítsd a syslinux és mtools csomagokat, majd tedd ezt: # syslinux /dev/sda1 Figyelj az eszköz nevének helyes voltára. A partíció ne legyen csatolva a SYSLINUX indításakor. E művelet egy boot szektort ír a partícióra és létrehozza a boot betöltő kódot tartalmazó ldlinux.sys fájlt. Csatold a partíciót (mount /dev/sda1 /mnt) és másold az alábbi fájlokat a Debian archívumból az eszközre: ● vmlinuz (kernel bináris) ● initrd.gz (kezdő ramlemez kép) ● syslinux.cfg (SYSLINUX beállító fájl) ● Esetleges kernel modulok Ha átnevezel fájlokat, ne feledd, hogy a SYSLINUX csak DOS (8.3) neveket dolgoz fel. A syslinux.cfg beállító fájl az alábbi 2 sort tartalmazza: default vmlinuz append initrd=initrd.gz 4.3.3. ISO kép hozzáadása A telepítő Debian ISO képet keres a telepítéshez szükséges további adatokhoz. Így a következő lépés egy Debian ISO kép (businesscard, netinst vagy akár egy teljes CD kép) másolása az USB tárra (mely ráfér). A fájl nevének vége maradjon .iso. Ha hálózatról telepítenél ISO kép használata nélkül, természetesen kihagyhatod az előző lépést. Ekkor az indító ramdisk forrása a netboot könyvtár legyen a hd-media helyett, mert hd-media/initrd.gz nem támogat hálózatot. Mikor kész vagy, csatold le az USB tárolót (umount /mnt) és esetleg tedd írásvédetté. 4.3.4. Az USB tár indítása Figyelem Ha a rendszer elutasítja az indítást az eszközről, az alighanem érvénytelen MBR-t tartalmaz. Javításához használd az install-mbr parancsot az mbr csomagból: # install-mbr /dev/sda 4.4. Fájlok előkészítése merevlemez indításhoz A telepítő egy létező merevlemez partíción lévő indító fájlokkal is indulhat, úgy más operációs rendszerből futtatva, mint egy boot betöltő BIOS általi közvetlen meghívásával. Egy teljes, "csak hálózat" módú telepítés így lehetséges. Ez elkerüli a mozgó média bonyodalmait, mint CD találás és írás vagy több, megbízhatatlan flopi lemezzel küzdés. A telepítő nem indít NTFS fájlrendszeren lévő fájlokról. 4.4.1. Merevlemez telepítő indítás LILO vagy GRUB használatával E szakasz leírja, hogy adj még egyet egy létező linux telepítéshez, vagy akár cseréld azt a LILO vagy GRUB használatával. Indításkor, e 2 betöltő nem csak a kernel, de egy lemez kép memóriába töltését is támogatja. Ez a RAM lemez a kernel által gyökér fájl-rendszerként használható. Másold az alábbi fájlokat a Debian archívumokból egy alkalmas helyre a merevlemezre, például ide: /boot/newinstall/. ● vmlinuz (kernel bináris) ● initrd.gz (ramlemez kép) Végül állítsd be a boot betöltőt e folytatáshoz: 5.1.3. szakasz - Indítás Linuxból LILO vagy GRUB használatával. 4.5. Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz Ha géped egy helyi hálózatra kötött, alkalom nyílhat indítására a hálózaton át másik gépről TFTP használatával. Ha a telepítő rendszert másik gépről indítanád, az indító fájlokat adott helyre kell tenni azon és be kell állítani rajta, hogy támogassa az adott géped indítását. Be kell állítanod egy TFTP kiszolgálót, és sok géphez egy DHCP kiszolgálót . A BOOTP egy IP protokoll mely megmondja egy gép IP-címét és, hogy hol éri el a hálózaton az indító képet. A DHCP (Dinamikus gazda konfiguráló Protokoll) a BOOTP egy sokkal rugalmasabb, visszafelé-kompatibilis kiterjesztése. Egyes rendszerek csak DHCP módon állíthatók be. A Triviális fájl átviteli protokoll (TFTP) arra jó, hogy átadja az indító képet az ügyfélnek. Elméletileg bármely kiszolgáló bármely platformon, mely megvalósítja e protokollokat használható. A példákban SunOS 4.x, SunOS 5.x (más nevén Solaris), és GNU/Linux parancsokat adunk. Megjegyzés A TFTP indítás indítás-előtti futtatási környezet (PXE) módja használatához tsize támogató TFTP kiszolgáló kell. Egy Debian GNU/Linux kiszolgálón az atftpd és tftpd-hpa csomagok ilyenek; a tftpd-hpa-t ajánljuk. 4.5.1. BOOTP kiszolgáló beállítása 2 BOOTP kiszolgáló van GNU/Linux alatt. Az 1. a CMU bootpd. A másik egy DHCP kiszolgáló: az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben ezek a bootp és dhcp3-server csomagokban vannak. A CMU bootpd használatához a /etc/inetd.conf megfelelő sora kell. A Debian GNU/ Linux rendszeren így érdemes: update-inetd --enable bootps, majd /etc/init.d/ inetd reload. Csak arra az esetre mutatjuk, ha a BOOTP kiszolgáló nem Debian rendszert futtatna, a kérdéses sor így áll össze: bootps dgram udp wait root /usr/sbin/bootpd bootpd -i -t 120 Most létre kell hozni a /etc/bootptab fájlt. A régi jó BSD printcap, termcap, és disktab fájlokban megszokott formájú. Lásd a bootptab kézikönyv oldalt több adatért. A CMU bootpd parancshoz tudni kell az ügyfél hardver (MAC) címét. Itt egy példa /etc/bootptab: client:\ hd=/tftpboot:\ bf=tftpboot.img:\ ip=192.168.1.90:\ sm=255.255.255.0:\ sa=192.168.1.1:\ ha=0123456789AB: Legalább a "ha" opciót cserélni kell, mely megadja az ügyfél hardver címét. A "bf" lehetőség megadja az ügyfél által a TFTP-n elérendő fájlt; lásd ezt: 4.5.4. szakasz - TFTP képek helyükre tétele több részletért. Az ISC dhcpd BOOTP beállítása még egyszerűbb, mert a BOOTP ügyfeleket mérsékelten különleges esetű DHCP ügyfeleknek tekinti. Néhány architektúra összetett beállítást igényel az ügyfelek BOOTP indításához. Ebben az esetben olvasd el a 4.5.2. szakasz - Egy DHCP kiszolgáló beállítása részt. Amúgy minden bizonnyal könnyen eljutsz az allow bootp beállításig az adott ügyfél gépet tartalmazó alhálózatot beállító szakaszban, majd indítsd újra a dhcpd-t így: / etc/init.d/dhcpd3-server restart. 4.5.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása Egy szabad DHCP kiszolgáló az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben a dhcp3-server csomagban van. Itt egy példa beállító fájl (lásd: /etc/dhcp3/ dhcpd.conf): option domain-name "example.com"; option domain-name-servers ns1.example.com; option subnet-mask 255.255.255.0; default-lease-time 600; max-lease-time 7200; server-name "servername"; subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0 { range 192.168.1.200 192.168.1.253; option routers 192.168.1.1; } host clientname { filename "/tftpboot/tftpboot.img"; server-name "servername"; next-server servername; hardware ethernet 01:23:45:67:89:AB; fixed-address 192.168.1.90; } E példában a servername nevű kiszolgáló végzi a DHCP és TFTP kiszolgáló és hálózati átjáró munkáját. Természetesen be kell állítani a tartomány-név opciókat, a kiszolgáló nevét és az ügyfél hardver címét. A filename opció a TFTP-n át elérendő fájl neve. A dhcpd beállító fájl szerkesztése után, indítsd újra így: /etc/init.d/ dhcpd3-server restart. 4.5.2.1. PXE indítás bekapcsolása a DHCP beállításban Itt egy másik, indítás-előtti futtatási környezet (PXE) TFTP módot használó dhcp.conf példa. option domain-name "example.com"; default-lease-time 600; max-lease-time 7200; allow booting; allow bootp; # The next paragraph needs to be modified to fit your case subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0 { range 192.168.1.200 192.168.1.253; option broadcast-address 192.168.1.255; # the gateway address which can be different # (access to the internet for instance) option routers 192.168.1.1; # indicate the dns you want to use option domain-name-servers 192.168.1.3; } group { next-server 192.168.1.3; host tftpclient { # tftp client hardware address hardware ethernet 00:10:DC:27:6C:15; filename "/tftpboot/pxelinux.0"; } } A PXE indítás számára a pxelinux.0 ügyfél fájl neve egy boot betöltő, nem egy kernel kép (lásd az alábbi 4.5.4. szakasz - TFTP képek helyükre tétele részt). 4.5.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása A TFTP kiszolgáló indításához először győződj meg a tftpd bekapcsolt voltáról. Ehhez a /etc/inetd.conf fájlban általában ilyen sor szerepel: tftp dgram udp wait nobody /usr/sbin/tcpd in.tftpd /tftpboot A Debian csomagok általában ezt helyesen beállítják telepítésükkor. Megjegyzés Régen a TFTP kiszolgálók a /tftpboot könyvtárat használták képek adására. De a Debian GNU/Linux csomagok képesek a Fájlrendszer Hierarchia Szabványnak megfelelő könyvtárak használatára. Például a tftpd-hpa alapban a /var/lib/ tftpboot könyvtárat használja. Állítsd be az e szakaszban adott beállító példákat így. Nézz a /etc/inetd.conf fájlba és jegyezd meg az in.tftpd argumentumában adott könyvtárat^[4]; ez kell alább. A /etc/inetd.conf módosításakor értesíteni kell a futó inetd folyamatot, hogy a fájl változott. Egy Debian gépen ez ilyen egyszerű: /etc/init.d/inetd reload; más gépeken keresd meg az inetd PID-et, és futtasd ezt: kill -HUP inetd-pid. 4.5.4. TFTP képek helyükre tétele Most tedd a TFTP indító képet a 4.2.1. szakasz - A telepítő képek fellelése szerint a tftpd indító kép könyvtárba. Innen egy láncot kell csinálni arra a fájlra, melyet a tftpd egy adott ügyfél indítására használ majd. Sajnos, a fájl nevét a TFTP ügyfél határozza meg és erre nincs erős szabvány. A PXE indításhoz az egyetlen tennivaló a netboot/netboot.tar.gz beállítása. Egyszerűen bontsd ki a tftpd indító kép könyvtárba. Ellenőrizd, hogy a dhcp kiszolgáló a /pxelinux.0-t adja át a tftpd számára, mint az indító fájl neve. 4.6. Automata telepítés Több gépre telepítésre teljesen automata telepítés is végezhető. Az erre szolgáló Debian csomagok a fai (mely egy telepítő kiszolgálót használ), replicator, systemimager, autoinstall, és a Debian Telepítő maga. 4.6.1. Automata telepítés a Debian Telepítő használatával A Debian Telepítő támogatja az automata telepítéseket elő-beállító fájlokon át. Egy elő-beállító fájl a hálózatról vagy cserélhető médiáról tölthető le és a telepítő folyamat kérdéseinek megválaszolására használható. Erről dokumentáció és működő példa a B. függelék - Automata telepítés előírással részben található. ━━━━━━━━━━━━━━ ^[4] A -l az in.tftpd egyes verzióiban az összes kérés rendszer-naplóba naplózását kapcsolja be; ez hasznos indítási hibák vizsgálatára. 5. fejezet - A telepítő rendszer indítása Tartalom 5.1. A telepítő indítása AMD64 architektúrán 5.1.1. Indítás egy CD-ROM lemezről 5.1.2. Booting from Windows 5.1.3. Indítás Linuxból LILO vagy GRUB használatával 5.1.4. Indítás USB tárról 5.1.5. Indítás TFTP segítségével 5.1.6. The Boot Screen 5.2. Indító paraméterek 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság 5.3.2. Indító beállítás 5.3.3. Gyakori AMD64 telepítő gondok 5.3.4. A kernel indító üzenetek értelmezése 5.3.5. Telepítő gondok jelentése 5.3.6. Telepítő jelentések küldése 5.1. A telepítő indítása AMD64 architektúrán Figyelem If you have any other operating systems on your system that you wish to keep (dual boot setup), you should make sure that they have been properly shut down before you boot the installer. Installing an operating system while another operating system is in hibernation (has been suspended to disk) could result in loss of, or damage to the state of the suspended operating system which could cause problems when it is rebooted. Megjegyzés A grafikus telepítő indításáról lásd az alábbit: D.6. szakasz - A grafikus telepítő. 5.1.1. Indítás egy CD-ROM lemezről A legtöbb felhasználó számára a legegyszerűbb mód a Debian CD-készlet használata. Ha van egy CD-készleted és a géped támogatja a CD-lemezről indítást, akkor minden csodás. Egyszerűen állítsd be a gépet, hogy CD-lemezről induljon, ahogy a 3.6.2. szakasz - Indító eszköz választás részben is leírjuk, tedd be a CD-lemezt, indítsd róla a gépet és végezd el a telepítést, erről a következő fejezet súg. Egyes CD-eszközök különleges meghajtókat igényelnek és elérhetetlenek lehetnek a telepítő első lépéseiben. Ha a CD-lemezről indítás szokásos módja nem működik a gépeden, nézd át újra e fejezetet és olvasd el az eltérő kernelekről és telepítő módokról szóló részeket, mely megoldja ezt. Még abban az esetben is, ha nem tudsz CD-ROM lemezről indítani, valószínűleg képes leszel a Debian rendszer összetevőit és a kívánt csomagokat telepíteni ezekről. Egyszerűen indíts más médiumról, például flopiról. Az operációs rendszer, alaprendszer és tetszőleges további csomagok telepítésekor a telepítő rendszert a CD-ROM meghajtóra irányíthatod. Ha gondjaid vannak ez indítással, lásd az 5.3. szakasz - Hibák elhárítása a telepítő folyamat során részt. 5.1.2. Booting from Windows To start the installer from Windows, you must first obtain CD-ROM/DVD-ROM or USB memory stick installation media as described in 4.1. szakasz - Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek and 4.3. szakasz - Fájlok előkészítése USB tároló indításhoz. If you use an installation CD or DVD, a pre-installation program should be launched automatically when you insert the disc. In case Windows does not start it automatically, or if you are using a USB memory stick, you can run it manually by accessing the device and executing setup.exe. After the program has been started, a few preliminary questions will be asked and the system will be prepared to start the Debian GNU/Linux installer. 5.1.3. Indítás Linuxból LILO vagy GRUB használatával A telepítő merevlemezről indításához először le kell tölteni és elhelyezni a 4.4. szakasz - Fájlok előkészítése merevlemez indításhoz részben írt fájlokat. Ha a merevlemez csak indításra a többi letöltésre pedig a hálózat szolgál, a netboot/debian-installer/amd64/initrd.gz fájl és a megfelelő netboot/ debian-installer/amd64/linux kernel letöltése kell. Ezzel átparticionálható a telepítő indítására használt merevlemez, körültekintően. Ha egy merevlemez-partíció változatlan marad a telepítés során, lehetőség nyílik a hd-media/initrd.gz fájl, hozzávaló kernel és egy CD iso letöltésére (az utóbbi fájl nevének vége maradjon .iso). A telepítő indíthat a meghajtóról és képes telepíteni a CD képről hálózat nélkül. LILO esetén 2 dolgot kell beállítani a /etc/lilo.conf fájlban, melyek: ● az initrd.gz telepítő betöltése induláskor; ● a vmlinuz kernel egy RAM lemezt használjon gyökér-partícióként. Itt egy példa /etc/lilo.conf: image=/boot/newinstall/vmlinuz label=newinstall initrd=/boot/newinstall/initrd.gz További részletekért lásd az initrd(4) és lilo.conf(5) man oldalakat. Futtasd a lilo-t és indíts újra. A GRUB hasonló. Menj a menu.lst fájlra a /boot/grub/ (néha a /boot/boot/grub/) könyvtárban, add hozzá a következő sorokat: title New Install kernel (hd0,0)/boot/newinstall/vmlinuz initrd (hd0,0)/boot/newinstall/initrd.gz és indíts újra. A ramdisk_size értéke természetesen nem lehet kisebb, mint ami az initrd képhez szükséges. Innentől nincs különbség a GRUB vagy LILO között. 5.1.4. Indítás USB tárról A korábbi 3.6.2. szakasz - Indító eszköz választás és 4.3. szakasz - Fájlok előkészítése USB tároló indításhoz részben írtak elkészültét feltételezzük. Dugd be az USB tárolót egy szabad USB csatlakozóba és indítsd újra a gépet. Ha minden rendben, a rendszer erről fog indulni és erről ad egy boot: jelet. A 2 lehetőség: további indító argumentumok megadása vagy az Enter leütése. 5.1.5. Indítás TFTP segítségével A hálózati indítás egy hálózati kapcsolatot és egy TFTP hálózati indító kiszolgálót igényel (DHCP, RARP vagy BOOTP). A hálózati indítást támogató telepítő mód leírása itt található: 4.5. szakasz - Fájlok előkészítése TFTP hálózati indításhoz. i386 gépen több mód van a TFTP indításra. 5.1.5.1. PXE-támogató hálózati kártya vagy alaplap Lehet, hogy a hálózati csatoló kártya vagy alaplap PXE indítást is támogat. Ez a TFTP indítás egy Intel (tm) megvalósítása. Ha így van, lehetőség van a BIOS hálózati indításra állítására. 5.1.5.2. NIC hálózati indító ROM-mal Lehet, hogy hálózati csatoló kártyád TFTP indítást kínál. Tudasd velünk () hogyan kezelted. Hivatkozz e dokumentumra. 5.1.5.3. Etherboot Az etherboot project TFTP indítást adó indító lemezeket és indító romokat ad. 5.1.6. The Boot Screen When the installer boots, you should be presented with a friendly graphical screen showing the Debian logo and a menu: Installer boot menu Install Graphical install Advanced options > Help Press ENTER to boot or TAB to edit a menu entry Depending on the installation method you are using, the "Graphical install" option may not be available. For a normal installation, select either the "Install" or the "Graphical install" entry -- using either the arrow keys on your keyboard or by typing the first (highlighted) letter -- and press Enter to boot the installer. The "Advanced options" entry gives access to a second menu that allows to boot the installer in expert mode, in rescue mode and for automated installs. If you wish or need to add any boot parameters for either the installer or the kernel, press Tab. This will display the default boot command for the selected menu entry and allow to add additional options. The help screens (see below) list some common possible options. Press Enter to boot the installer with your options; pressing Esc will return you to the boot menu. Choosing the "Help" entry will result in the first help screen being displayed which gives an overview of all available help screens. Note that it is not possible to return to the boot menu after the help screens have been displayed. However, the F3 and F4 help screens list commands that are equivalent to the boot methods listed in the menu. All help screens have a boot prompt at which the boot command can be typed: Press F1 for the help index, or ENTER to boot: At this boot prompt you can either just press Enter to boot the installer with default options or enter a specific boot command and, optionally, boot parameters. A number of boot parameters which might be useful can be found on the various help screens. If you do add any parameters to the boot command line, be sure to first type the boot method (the default is install) and a space before the first parameter (e.g., install fb=false). Megjegyzés The keyboard is assumed to have a default American English layout at this point. This means that if your keyboard has a different (language-specific) layout, the characters that appear on the screen may be different from what you'd expect when you type parameters. Wikipedia has a schema of the US keyboard layout which can be used as a reference to find the correct keys to use. Megjegyzés If you are using a system that has the BIOS configured to use serial console, you may not be able to see the initial graphical splash screen upon booting the installer; you may even not see the boot menu. The same can happen if you are installing the system via a remote management device that provides a text interface to the VGA console. Examples of these devices include the text console of Compaq's "integrated Lights Out" (iLO) and HP's "Integrated Remote Assistant" (IRA). To bypass the graphical boot screen you can either blindly press Esc to get a text boot prompt, or (equally blindly) press "H" followed by Enter to select the "Help" option described above. After that your keystrokes should be echoed at the prompt. To prevent the installer from using the framebuffer for the rest of the installation, you will also want to add fb=false to the boot prompt, as described in the help text. 5.2. Indító paraméterek Az indító paraméterek Linux kernel paraméterek, melyek általában a perifériák helyes használatára szolgálnak. A kernel általában képes ezek adatainak automatikus érzékelésére. Egyes esetekben azonban egy kis segítség szükséges. A rendszert 1. ízben az alap paraméterekkel jó indítani (vagyis továbbiak megadása nélkül) és meggyőződni arról, működése helyes-e. Ha nem, egy későbbi újraindításkor megadhatók különleges paraméterek, melyek a rendszert kisegítik egyes adatokkal a hardverről. Sok indító paraméterről szóló adat van a Linux BootPrompt HOGYAN leírásban, benne kétes hardverekről szólók is. Ez csak egy vázlatos szakasz a legáltalánosabb paraméterekről. Néhány szokásos találat megtalálható az alábbi: 5.3. szakasz - Hibák elhárítása a telepítő folyamat során részben. A kernel indulásakor egy Memory:availk/totalk available üzenet látható a folyamat elején. A total a RAM teljes méretét adja kilobájtban. Ha nem pontos, a mem=ram paraméter használandó, ahol a ram a memória mérete, melyet "k" követ kilobájtokhoz, vagy "m" megabájtokhoz. Például a mem=65536k és mem=64m jelentése egyaránt 64MB RAM. Soros konzollal indításkor a kernel általában automatikusan felismeri ezt. Ha van videó kártya (framebuffer) és billentyűzet a soros konzol által indítandó gépen, át kell adni a console=eszköz argumentumot a kernelnek, ahol az eszköz a soros eszköz, mely általában valami ilyesmi: ttyS0. 5.2.1. Debian Telepítő paraméterek A telepítő rendszer pár további indító paramétert is ismer^[5] mely hasznos lehet. Sok paraméterhez van egy "rövid forma", mely segít elkerülni a kernel parancs-sori opciók korlátját és könnyebbé teszi a paraméterek megadását. Ha egy paraméternek van rövid formája, zárójelben írjuk a (rendes) hosszú forma után. A példák is a rövid formát használják. debconf/priority (elsőbbség) E paraméter adja meg a megjelenítendő üzenetek legkisebb elsőbbségét. Az alap telepítés a priority=high értéket használja. Ekkor a kritikus és magas elsőbbségű üzenetek jelennek meg, a közepes és alacsony elsőbbségű üzenetek nem. Hibák esetén a telepítő a szükséges szintre állítja ezt. A priority=medium részletesebb irányítást ad a telepítéshez. A priority=low mindent kérdez (ez ugyanaz, mint az expert indítás mód). A priority= critical esetén a rendszer csak a kritikus üzeneteket jeleníti meg és ha minden rendben, nem kérdez. DEBIAN_FRONTEND Ez szabja meg a telepítő által használt felhasználó felületet. A jelenlegi lehetséges paraméter beállítások: ● DEBIAN_FRONTEND=noninteractive ● DEBIAN_FRONTEND=text ● DEBIAN_FRONTEND=newt ● DEBIAN_FRONTEND=gtk Az alapfelület a DEBIAN_FRONTEND=newt. A DEBIAN_FRONTEND=text soros konzolos telepítésekhez jó. Általában csak a newt felület elérhető az alap telepítő médián. A támogató architektúrákon a grafikus telepítő a gtk felületet használja. BOOT_DEBUG Ha e paraméter értéke 2, a telepítő indító folyamat részletesebb naplózásra kerül. Ha 3, hibakereső héjakat tesz elérhetővé az indító folyamat fő pontjain. (Lépj ki a héjakból az indító folyamat folytatásához.) BOOT_DEBUG=0 Ez az alap. BOOT_DEBUG=1 Átlagnál bővebb. BOOT_DEBUG=2 Sok hibakereső adat. BOOT_DEBUG=3 A héjak az indító folyamat különböző pontjain futnak részletes hibák visszaadásához. Lépj ki a héjból az indítás folytatásához. INSTALL_MEDIA_DEV E paraméter értéke a Debian telepítőt betöltő eszköz útvonala. Például INSTALL_MEDIA_DEV=/dev/floppy/0 Az indító flopi, ami alapban végignézi az összes flopit a gyökér flopi megtalálásához felülírható e paraméterrel, hogy csak 1 eszközt nézzen. lowmem Can be used to force the installer to a lowmem level higher than the one the installer sets by default based on available memory. Possible values are 1 and 2. See also 6.3.1.1. szakasz - Elérhető memória ellenőrzése / alacsony memória mód. debian-installer/framebuffer (fb) Egyes architektúrák használják a kernel framebuffert a telepítő több-nyelvű támogatásához. Ha ez gondot okoz, kikapcsolható az fb=false paraméterrel. A szokásos gondok hibaüzenetek a bterm és bogl körül, üres képernyő vagy fagyás a telepítés indítása után pár perccel. A video=vga16:off argumentum szintén használható a kernel framebuffer kikapcsolására. Ilyen gondok vannak a Dell Inspiron gépeken Mobil Radeon kártya esetén. debian-installer/theme (téma) Egy téma meghatározza, hogyan nézzen ki a telepítő felhasználói felülete (színek, ikonok, stb.). Az elérhető témák a felülettől függenek. A newt és gtk felületek is támogatják a "dark" témát, mely gyengén látóknak is megfelelő. A téma így állítható be: theme=dark. netcfg/disable_dhcp Alapértelmezetten a debian-installer önműködően megpróbálja a hálózatot beállítani DHCP-n át. Ha sikerül, valószínűleg nem lesz esély a kapott beállítások módosítására. A hálózat kézi beállítása csak a DHCP meghiúsulásakor lehetséges. Ha van egy DHCP kiszolgáló a helyi hálózaton, de nem akarod használni, mert például rossz választ ad, használhatod a netcfg/disable_dhcp=true paramétert a hálózati DHCP-beállítás tiltására és megadhatod az adatokat kézzel. hw-detect/start_pcmcia A false tiltja a PCMCIA szolgáltatások indítását, ha gondot okoznak. Egyes laptopok híresek erről. disk-detect/dmraid/enable (dmraid) Set to true to enable support for Serial ATA RAID (also called ATA RAID, BIOS RAID or fake RAID) disks in the installer. Note that this support is currently experimental. Additional information can be found on the Debian Installer Wiki. preseed/url (url) Megadja az automata telepítéshez letöltendő és használandó elő-beállító fájlra mutató url-t. Lásd a 4.6. szakasz - Automata telepítés részt. preseed/file (fájl) Megadja az automata telepítéshez betöltendő elő-beállító fájl útvonalát. Lásd a 4.6. szakasz - Automata telepítés részt. preseed/interactive Legyen true az előírt kérdések feltevéséhez is. Egy előíró fájl próbájára vagy javítására jó. Ez nem hat az átadott indító paraméterekre, ezek esetén különleges nyelvtan kell. Lásd itt: B.5.2. szakasz - Előírás használata alap értékek módosítására. auto-install/enable (auto) Az elő-beállítások végrehajtása előtt felteendő kérdések megválaszolása elhalasztható a hálózat beállításáig. Lásd a B.2.3. szakasz - Automata mód részt ennek használatához az automata telepítésben. finish-install/keep-consoles During installations from serial or management console, the regular virtual consoles (VT1 to VT6) are normally disabled in /etc/inittab. Set to true to prevent this. cdrom-detect/eject Alapban az újraindítás előtt a debian-installer önműködően kiadja a telepítés alatt használt optikai médiát. Ez szükségtelen, ha a rendszer nem indul önműködően a CD-lemezről. Néha kimondottan rossz, például, ha az optikai meghajtó nem teszi be újra a médiát és a felhasználó nincs ott. Sok rés-töltős, karcsú és fentről-töltős stílusú meghajtó nem tudja automatikusan újratölteni a médiát. Legyen false az automata kiadás kikapcsolásához, ekkor magadnak kell biztosítani, hogy a rendszer ne induljon önműködően az optikai meghajtóról a telepítés után. debian-installer/allow_unauthenticated Alapban a telepítő ismert gpg kulcs által hitelesített tárat igényel. Állítsd true értékre a hitelesítés kikapcsolásához. Figyelem: nem biztonságos, nem ajánlott. mouse/protocol For the gtk frontend (graphical installer), users can set the mouse protocol to be used by setting this parameter. Supported values are^[6]: PS /2, IMPS/2, MS, MS3, MouseMan and MouseSystems. In most cases the default protocol should work correctly. mouse/device For the gtk frontend (graphical installer), users can specify the mouse device to be used by setting this parameter. This is mostly useful if the mouse is connected to a serial port (serial mouse). Example: mouse/device=/ dev/ttyS1. mouse/left A gtk felülethez (grafikus telepítő) a felhasználók az egeret bal-kezesre válthatják e paraméter true értékre állításával. directfb/hw-accel For the gtk frontend (graphical installer), hardware acceleration in directfb is disabled by default. Set this parameter to true to enable it. rescue/enable Legyen true a rendes telepítés helyett mentő módba lépéshez. Lásd: 8.7. szakasz - Egy sérült rendszer helyreállítása. 5.2.1.1. Indító paraméterek használata kérdések megválaszolására Pár kivétellel az indító jelnél bármely telepítés alatt feltett kérdés értéke beállítható, ez csak egyes esetekben igazán hasznos. Általános leírás erről a B.2.2. szakasz - Indító paraméterek használata kérdések előírt válaszára részben. Íme pár példa. debian-installer/locale (honosítás) A nyelv és ország beállítására használható. Minden Debian által támogatott helyi beállításra működik. Például a locale=de_CH német nyelvet választ, országnak pedig Svájcot. anna/choose_modules (modules) Az alapban nem betöltött telepítő összetevők automata betöltésére használható. Példa lehetséges hasznos összetevőre az openssh-client-udeb (így használhatod az scp másolót a telepítés alatt) és a ppp-udeb (lásd itt: D.5. szakasz - A Debian GNU/Linux telepítése PPP over Ethernet (PPPoE) használatával). netcfg/disable_dhcp Állítsd true értékre a DHCP kikapcsolásához és helyette statikus hálózati beállítás kikényszerítéséhez. mirror/protocol (protocol) Alapban a telepítő http protokollt használ fájlok letöltésére Debian tükrökről és ftp protkollra cserélésre nincs mód telepítéskor normál elsőbbségnél. A paraméter beállítása ftp protokollra a telepítőt ennek használatára bírja. Fontos tudni, hogy a listából nem választható ftp tükör, ezt kézzel kell majd megadni. tasksel:tasksel/first (feladatok) Az interaktív listából el nem érhető feladatok kiválasztására használható, fontos például a hungarian-desktop használata. Lásd a 6.3.5.2. szakasz - Szoftverek kiválasztása és telepítése részt további adatokért. 5.2.1.2. Paraméterek átadása kernel moduloknak Kernelbe fordított meghajtók számára lehetséges a kernel dokumentációja szerinti paraméterek átadása. Ám akkor, ha modulokként fordítottak, mivel ezek kissé másképp töltődnek be a telepítéskor, mint a telepített rendszeren, nem adhatók át úgy paraméterek, mint rendesen. A telepítő által ismert különleges szintaxist kell használni, így ezek a helyes beállító fájlba kerülnek és felhasználásra kerülnek a modulok tényleges betöltésekor. E paraméterek átkerülnek a telepített rendszerbe is. Erre ritkán van szükség. A kernel szinte mindig képes a rendszeren lévő hardvert kipróbálni és jó alapértelmezett értékeket beállítani. De egyes esetekben jól jöhet paraméterek kézi beállítása. A modulokhoz beállítandó paraméterek nyelvtana: modul_név.paraméter_név=érték Ha több paramétert akarsz átadni egy vagy több modulhoz, csak ismételd ezt. Például egy régi 3Com hálózati csatoló kártya beállítása a BNC (koax) csatlakozó és IRQ 10 használatához: 3c509.xcvr=3 3c509.irq=10 5.2.1.3. Kernel modulok feketelistája Néha egy modult feketelistára kell tenni, hogy a kernel és udev ne töltse be. Például, ha gondot ad egy adott hardverrel. A kernel néha 2 eltérő modult ad egy eszközhöz. Ez problémás működést okozhat, e meghajtók ütközése vagy előbb rossz meghajtó betöltése esetén. Egy modul így tehető feketelistára: module_name.blacklist=yes. Így a modul feketelistára kerül a /etc/modprobe.d/blacklist.local fájlban a telepítés és a telepített rendszer alatt is. Lehet, hogy a modult a telepítő rendszer tölti be. Ez megakadályozható a telepítő szakértő módú futtatásával a modul kijelölt volta törlésével a hardver felismerő szakaszokban. 5.3. Hibák elhárítása a telepítő folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság Néha, főleg régi CD-ROM meghajtókkal, a telepítő CD-ROM lemezről indítása meghiúsulhat. A telepítő -- akár a CD-ROM lemezről való sikeres indítás után -- talán nem ismeri fel a CD-ROM eszközt vagy hibákat ad a telepítés alatti olvasásakor. Ennek sok eltérő oka lehet. Csak néhány szokásos hibát és kezelésükről szóló általános tanácsot írunk le. A többi tőled függ. Először 2 egyszerű dolgot érdemes kipróbálni. ● Ha a CD-ROM nem indul, ellenőrizd, helyesen van-e betéve és nem piszkos-e. ● Ha a telepítő nem ismeri fel a CD-ROM meghajtót, először próbáld meg a CD-ROM felismerése és csatolása pont futtatását másodszor. Több régi CD-ROM meghajtónál ismert DMA hiba megoldható így. Ha ez nem megy, próbáld az alábbi javaslatokat. Általában az ott tárgyalt javaslatok a CD-ROM és DVD eszközökre egyaránt érvényesek, de az egyszerűség kedvéért mindig a CD-ROM szót használjuk. Ha a telepítés semmiképp nem megy a CD-ROM eszközről, próbálj egy másik elérhető telepítő módot. 5.3.1.1. Általános hibák ● Néhány régi CD-ROM meghajtó nem támogatja a korszerű CD-írók használatával nagy sebességgel írt lemezek olvasását. ● Ha a rendszer elindul a CD-ROM eszközről, ez nem feltétlenül jelenti, hogy a Linux is támogatja azt (vagy, pontosabban a vezérlőt, melyre a CD-ROM meghajtó kötve van). ● Pár régi CD-ROM meghajtó nem működik rendesen a "direkt memória elérés" (DMA) bekapcsolt volta esetén. 5.3.1.2. Hogyan vizsgálj ki és oldj meg gondokat Ha a CD-ROM eszköz indítása sikertelen, próbáld ki az alább adott javaslatokat. ● Ellenőrizd, hogy a BIOS támogatja a CD-ROM indítást (a régebbiek nem) és hogy a CD-rom meghajtó támogatja a használt médiát. ● Ha letöltöttél egy iso képet, ellenőrizd, hogy az md5sum egyezik az MD5SUMS fájlban lévővel, mely ugyanott van, ahonnan letöltötted. $ md5sum debian-testing-i386-netinst.iso a20391b12f7ff22ef705cee4059c6b92 debian-testing-i386-netinst.iso Ezután ellenőrizd, hogy a megírt CD-ROM is egyezik. Az alábbi parancs kiváló. Használja a kép méretét helyes számú bájt olvasására a CD-ROM lemezről. $ dd if=/dev/cdrom | \ > head -c `stat --format=%s debian-testing-i386-netinst.iso` | \ > md5sum a20391b12f7ff22ef705cee4059c6b92 - 262668+0 rekord beolvasva 262668+0 rekord kiírv